Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Koller Melinda: Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai
Fiatal Középkoros Régészek IV. KonferenciájánakTanulmánykötete. Szerk.: Varga Máté Kaposvár, 2013 53-60 Gencsapáti-Besenyősziget késő középkori településmaradványai KOLLER MELINDA Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Örökségvédelmi Központ, I. sz. Regionális Iroda H-1113 Budapest, Daróci út 3., koller.melinda@gmail.com Koller, M.: Late medieval settlement ruins at Gencsapáti-Besenyősziget Abstract: This paper presents the settlement structure research of the village in county Vas. Parts of four buildings with foundation ditch and postholes could be identified in this ditch, economical house and other ditches came to light in this excavation, so it can be design the main street and the inner structure of this settlement. Keywords: village research, settlement structure, building Bevezetés A Vas megye kőszegi járásában található Gencsapáti község északi határában, a Gyöngyös-patak és mellékága, a Kis-Gyöngyös által közrefogott (700 méter hosszú, 200 méter széles) szigeten feküdt a középkori Besenyő falu. A lelőhelyen 2004. május-júniusban, illetve október-novemberben lakópark építését megelőzően végzett feltárást Pap Ildikó Katalin és Ilon Gábor megközelítőleg 10.000 m1 2 területen. A terület már az őskor idején lakott volt, az ásatáson bronzkori, vaskori és római kori jelenségek is előkerültek. A tanulmány a kora Árpád-korban létesült és az újkorig lakott település késő középkori településszerkezeti rekonstrukcióját kísérli meg bemutatni (1 kép). Településtörténet A települést Predium Beseneu alakban 1281-ben említi a vasvári káptalan oklevele, mely a Hermán nemzetség egymás közti birtokelosztásáról tudósít.1 A 15. században már a Besenyei köznemesi család tulajdona volt.2 Fényes Elek 1837-ben még említi, mint népes pusztát, illetve lakhelyet3, az 1856-60 között a megyéről készült első kataszteri felmérésen viszont már a tőle délre fekvő, Apátiban álló kastély parkja és kertészete található a területen.4 Egy adott település módszeres kutatásánál nem hagyható figyelmen kívül annak tágabb környezete, vagyis a tájban és a településhálózatban elfoglalt helye. Ennek vizsgálatánál az írott források (adománylevelek, határjárások, országleírások stb.) mellett a történeti térképek (kéziratos és kataszteri térképek, katonai felmérések) jelentik az egyik fogódzópontot, különösen a 18. század végén készült I. katonai felmérés.5 A térkép még a folyószabályozá- y. kép: A feltárás helye a szigeten 1 Hazai Okmt. I. 57. sz. oki., 75-77. 2 Engel 2001. 3 Fényes 1991. 37. 4 A történelmi Vas vármegyében döntően 1857-58 között készültek el a kataszteri térképek. (Vas megye az első kataszteri felmérés térképein 1856-60. DVD-ROM, Arcanum, 2006.) 5 A Magyar Királyság területét 1782-85 között mérték fel.
