Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A középkori talajvíz-szint változására utaló jelek a balatonlellei-rádpusztai Árpád-kori telepen
A KÖZÉPKORI TALAJVÍZ-SZINT VÁLTOZÁSÁRA UTALÓ JELEK A BALATONLELLE-RÁDPUSZTAI ÁRPÁD-KORI TELEPEN 25 A 2. katonai felmérésen Puszta Rádiként szerepel. A berek visszaszorult, a gazdasági viszonyok hasonlóak lehettek, mint most. A templom körüli részen legelő, attól északabbra művelt terület látszik. Az útviszonyok hasonlóak az első felméréshez, a gazdasági épületek is hasonló helyen voltak. Ezen jól látszik a berken átvezető, kiépítettebbnek tűnő út. A helyiek elmondása alapján néhány évtizeddel ezelőttig szekérrel járható töltés vezetett a mocsáron át. A középkori településnél sűrű római telep került feltárásra. Az intenzív római kori jelenlét is egy átkelőre utal. Ekkor is a mocsár összeszűkülő részén vezethetett át a Balaton partján futó kelet-nyugati út.12 A dombok és a berek közötti terület ősidőktől vonzotta a megtelepülőket, ugyanakkor a földrajzi helyzet egy keskenyebb sávra szűkíti a megtelepedés lehetséges területét. A berken átvezető átjáró is hozzájárult a település létrejöttéhez. Látszik, hogy a mai vízrajzi helyzet nagyjából a két felmérés közötti időszakban, a patak szabályozásával, a terület csatornázásával, részleges lecsapolásával alakult ki. Ekkor jelentősen lecsökkent az ideiglenesen vagy folyamatosan vízzel borított területek mennyisége. Az emberi beavatkozások mellett, az úgynevezett kis jégkorszak lezárultával végbemenő éghajlati változások is a talajvízszint újbóli lecsökkenéséhez vezettek. A lelőhely tágabb környezetének vizsgálata Természetesen a térség jelentősen átalakult az évszázadok során. A terület az újkorig a Balatont délről övező egykori lápvilág részre volt, a mocsarakban lévő víz mennyiségét a tó vízszintje határozta meg.13 Az újkori szabályozások előtt a Szemesi-berek egy részét elönthette a víz, a Balaton öble volt.14 A környék település- struktúráját vizsgáló Müller Róbert megállapította, hogy a kora Árpád-kori települések a Balaton, a Nagy-Berek és a komolyabb vízfolyások mellett jöttek létre - erre Rád is jó példa. A mélyen fekvő települések pusztulása kapcsán megemlíti, hogy ebben a Balaton vízszintjének emelkedése is szerepet játszott.15 Erre a folyamatra a Nagy-Berek térségét kutató Hosszú Csaba is utal. A mélyebben fekvő területek a 13. századtól érezhető változások során elnéptelenednek és a török után sem települtek újjá, legfeljebb gazdasági épületek, majorságok lettek a helyükön.16 A terület - a berket, lelőhelyünktől 1-2 kilométerre északra keresztező M7-es autópálya, majd a 67-es út megépítése előtt - igen alaposan be lett járva. Az általunk bemutatott lelőhelyen kívül, a berek mellett nem ismerünk középkori lelőhelyeket, ami jól mutatja a vizes területek valamikori nagyobb kiterjedését. A tágabb környezet vizsgálata is hasonló képet mutat - bár itt nincs minden terület bejárva, így messzemenő következtetéseket nehéz levonni. Legközelebb, a berektől 1200 méterre távolabb van tudomásunk meglehetősen gyér leletanyagú késő középkori telepről.17 A berek nyugati, leilei és látrányi oldala csak részlegesen van bejárva. Az északi részén az M7-es nyomvonala kapcsán volt terepbejárás majd feltárás - itt nem ismert középkori objektum.18 A berekpart déli részén az ott lévő gyümölcsös miatt csak egy keskeny sáv vizsgálható. Itt - nagyjából lelőhelyünkkel szemben - több őskori korszakhoz tartozó és római leletek mellett, néhány Árpád-kori töredéket is találtunk. Elképzelhető, hogy ez az egykori átkelő nyugati oldalán lévő településre utal. Ettől a területtől délkeletre, most már nem bejárható részen Árpád-kori temetőre utaló nyomokat találtak.19 Müller Róbert valahová a környékre helyez okleveles adatok alapján egy Cegléd nevű az Árpád-kor végén elnéptelenedő települést20, feltehetően ezt találhattuk meg. Sajnos az ettől nyugatra lévő, magasabban fekvő rész nem bejárható, így nem tudjuk megmondani, hogy a lelőhely meddig terjedt ki illetve, hogy volt-e későbbi korszaka, a Rádon végbemenő folyamatok itt is követhetőek-e. Mindenesetre a bejárt keskeny sávban késő középkori kerámiát nem találtunk, a területrész alacsonyan fekszik, feltehetően szintén lakhatatlan lehetett már ekkor. Ettől a területtől 1,5-2 kilométerre délre, jóval magasabban van a késő középkorban is továbbélő egykori Péntekhely falu.21 12 Honti et al. 2006. 46. 13 Sümegi et al. 2007. 251., Szalóky - Bódis 2004. 287. 14 Sümegi et al. 2007. 251. 15 Müller 1975. 40. 16 Hosszú 2009.105. 17 A KÖH lista 19722. számú Szedresi-dűlőtől-délre nevű lelőhely. A környéken a KÖH lista még lelőhelyet említ, ezek valószínűleg tévesek. A 19781. számú Rádpusztai-bejáró nevű lelőhely kapcsán az útijelentésben bronzkori telepként van említve (RRM RAI/8/23.), az 51236. számú Balatonszemes-Csillag-puszta mellett lelőhelyet feltáró Sófalvi András a beszámolójában csak bronzkori telepet említ (Honti et al. 2004. 60.) 18 Marton - Serlegi 2007. 19 KÖH 44971. számú lelőhely 20 Müller 1975. 21 KÖH 49558. számú lelőhely.
