Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A középkori talajvíz-szint változására utaló jelek a balatonlellei-rádpusztai Árpád-kori telepen
22 MOLNÁR ISTVÁN - SIPOS CARMEN Emellett, az épülettől nyugatra egy kemencebokrot találtunk. Tájolása DDNy- ÉÉK-i, hasonló az épületéhez. A nagyméretű, mély, szabálytalan ovális alakú előtérgödörhöz (16.) két 130 centiméteres átmérőjű kemence (5. és 7.) tartozott, amelyeknél kerámiát használtak hőtartó rétegként. Ezek anyagából a vonalköteg-dí- szek már hiányoznak. Mindkettőben előfordulnak rádlidíszes és csigavonalas díszű fazéktöredékek, amely díszt a vállon ferde körömbenyomkodással vagy hullámvonallal kombinálják (2. tábla, 6. és 7. kép). Az 5. platni alatt lévő bordás nyakú edény szintén korai időszakra tehető, bár régebbi kerámiát, római és őskori töredékeket is hajlamosak voltak felhasználni a hőtartó rétegbe. Talán mára 12. századra tehetjük a kemencék működését. Ettől északra csak 4 elszórt objektum - a 6., 19., 22. és 230. sekély gödör - volt, viszonylag jellegtelen, de inkább korai kerámiával. Az előzőekkel hasonló korúak lehetnek, de - a kevés leletanyag miatt - már nehezebb a keltezés. Magasabban fekvő területen, az előző objektumoktól 130 méterre északra kezdődően, egy 100 méteres területen volt az objektumok többsége - több kemence mellett egy nagyobb tárolóverem és több kisebb gödör. Épületet itt már nem találtunk, ez a dombtető erős lepusztultságával is magyarázható. A 347., 624-625. és 611-612. kemencék közül a 347. és 624. kemencéktől az előtérgödör keletre, a 611. kemencétől délre volt. 130-150 centiméteres platnijuk alatt nem volt hőtartó réteg. A 347. és 611. kemencék előtérgödre szív, a 624. kemencéhez csatlakozó lekerekített sarkú téglalap alakú volt, mindegyik a kemencék felé lejtett. A 656. objektum - egy kör alakú, közepes méretű, mély, méhkas alakú gödör - volt, az egyetlen igazi tárolóverem a területen. Az átmérője 145 centiméter, 150 centiméter mély. Feltételezhetjük, hogy a hasonló objektumok - talán a magas talajvízszint miatt is - a település magasabban fekvő részén voltak. A fentiek mellett két kör alakú, kisméretű, sekély gödör (572. és 551. objektum) valamint egy szabálytalan ovális alakú, nagyméretű (640 centiméter hosszú), közepes mélységű, ívelt beásásokkal tagolt objektum (538.) volt ezen a területen. Ettől az objektumcsoporttól elkülönülve, attól 67 méterre északra egy három- kemencés kemencebokor volt a terület utolsó objektuma. A 437. számú előtérgödörhöz északról a 435., keletről a 436., délkeletről a 438. kemence csatlakozott. A platnik 130-150 centiméter átmérőjűek és kerekek voltak, csak a 438-as volt ritká- san kirakva kerámiával. A lelőhely középső és északi részén lévő objektumok a délen fekvőknél későbbinek tűnnek. Egyértelműen kora Árpád-kori jellegzetességük nincs, az objektumok leletanyaga már későbbi időszakra az Árpád-kor derekára, végére tehető. A biztonsággal fiatalabbnak tekinthető objektumok a dombtetőn vannak. Az objektumok anyagának egy része már a 13. századra mutat. Betöltésükből pontosabb datálásra nem alkalmas csigavonalas-díszű fazekak töredékei kerültek elő nagyobb számban, azonban néhány peremforma - lefelé vastagodó, lekerekített háromszög átmetszetű perem - a későbbi időszakra helyezhető (például 13.9/438.1.3., 3. tábla, 13.9/625.1.3., 3. tábla.). Egy pohár-, vagy csészetalp töredéke is volt a 347. objektumban. Az 551. gödör anyaga már legalább a 13. század végére, de inkább a 14. századra mutat. Ennek anyagából egy fedőtöredéket (13.9/551.2.1., 3. tábla) és egy jobb anyagával is elkülönülő, felhúzott peremű fazekat (13.9/551.1.1., 3. tábla) emelhetünk ki.9 10 Ugyanezen a területen egy szórványnak minősíthető Árpád-kori pénz került elő. A dombtető humuszolásakor, fémkeresőzés közben egy IV. Béla uralkodása alatt vert obulust találtunk.'0 A pénz pontosabb datálásában V. Székely György volt segítségünkre - segítségét köszönjük. Véleménye szerint a pénzt IV. Béla uralkodá9 A töredék viszonylag ritkább fedőtípusból származik. A tányérszerű fedő pereméről hajlik be a füle. A budai palota 13. századi anyagában közölték szép párhuzamát. (Holl 1963. 341., 372. 70/7. kép). Ott osztrák importban fordul elő hasonló, de az edényt közlő Holl Imre megemlíti, hogy a cserép alakú fedő a 13. század végén, 14. század elején a magyar fazekasok mintakincsében is megjelenik (Holl 1963. 339., 345.). A 13. századi cserépfedők inkább csak városokban és környékükön gyakoribbak. (Nyugati határhoz jóval közelebbi Kisalföld esetében: Takács 1993. 209.) Rádon falusi környezetben, a nagyobb központoktól távolabb került elő, így valószínűbbnek tartjuk a 14. századi datálást. Hasonlót mondhatunk a pohár töredékről is. 10 Az Unger-féle éremhatározó 247. tétele / \ 435,436, / 437, 438 / 611,612: » 624,625/ 572 * 538 656 551 347 230 4. kép: A középkori objektumok elhelyezkedése
