Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Véninger Péter: Két középkori kályhacsempe fekete mázának meglepő anyagvizsgálati eredménye, és ennek magyarázata
176 VÉNINGER PÉTER A vörös vas-oxid A három leggyakoribb vas-oxid közül messze a legismertebb oxid a vörös vas-oxid, amely (többek között) a kiégetett kerámiák vörös színéért is felelős. Ez keletkezik vörös égetés közben. A teljesség kedvéért érdemes kitérni erre a színezőanyagra is. (Később kiderül, hogy ez még fontos lehet.) Ez a színezőanyag a középkorban használt ólmos mázban okkersárga színt ad, amit minden régész és fazekas jól ismer. Ennek sajátossága, hogy fatüzelésű kemencében enyhe redukciós hatásra foltokban zöldes színűvé válik. Régészeti leleteken láthatjuk ezt a színt is. A vas-oxid az ólommentes mázat vörösesbarnára színezi. Redukciós hatásra az ólommentes mázban is zöld színű lesz.17 Technológiai hibák, melyek feketévé tehetik a mázat Amennyiben a fekete kályhacsempék máza valamilyen technológiai hiba miatt ilyen, akkor a következő három lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek: A máz „megette"az engóbot, a máz füstössé vált, vagy túladagolták a máz színezőanyagát. Ezek részletes leírása a következő: A máz „megette" az engóbot A hiba természetéből következik, hogy csak engóbos kerámiák hibája lehet. A fazekasok ennek a hibának nagyon kifejező nevet adtak. Az engób felett levő máz oldja az engób felső rétegét (így kapaszkodik hozzá). Ha a máz teljes keresztmetszetében feloldja az engób teljes rétegét, akkor az engób látszólag eltűnik, és az alatta levő cserepet látjuk. Ha a cserép vörös színű, a máz zöld, akkor a két színt együtt feketének látjuk. Ha a kék máz „ette meg"az alatta levő engóbot, akkor is fekete színűnek látjuk.18 A máz füstössége'9 Szabad szemmel azt látjuk, hogy a máz felülete foltosán szürkévé vált. A fazekasok azt mondják, hogy a máz füstös lett. A kerámia látványa gyakran valóban erre emlékeztet. Ez a felületi szürke színű réteg elfedi az alatta levő máz színét. Ez a hiba inkább szürke színűvé teszi a mázat, mint feketévé, de ennek ellenére nem szabad kizárni ennek a lehetőségét sem teljesen. Jakó Géza szerint az égetés közben a kemencébe jutó kén, szén-mo- noxid és a vízgőz a mázakat mattá, tűszúrásossá és feketévé teszi.20 A szöveg erősen sűrített, s nem tárgyalja külön a különböző hibákat okozó anyagokat. A szén-monoxid jelenléte erősen redukciós égetési atmoszférát feltételez. Az égetés nem megfelelő atmoszférája gyakran megváltoztatja a mázak színét. Redukciós égetésnél az ólmos mázban levő ólom-szilikát a máz felületén fém ólommá válik21, 22, 23. Ez a fém ólom azonban nem oldódik az ólmos mázban, ezért elektronmikroszkóp alatt kisebb-nagyobb fém ólom gömböket látunk. Ha egy redukció miatt szürke mázat vizsgálunk, akkor az eredeti színért felelős színezőanyagokat találjuk a mázban. Például, ha egy zöld máz vált szürkévé, akkor a színezőanyagok közül csak rezet találunk. Túladagolt színezőanyag Amennyiben a fazekas a megszokottnál jóval több színezőanyagot ad a mázhoz, akkor a máz teljesen másmilyen színű lesz, mint amilyennek lennie kéne. A végső szín az összetételtől függ. A túl sok réz, mangán, vagy kobalt fémes szürkévé teszi a mázat.24 Nem lesz grafitos a túladagolt ón, antimon, vas és króm. Első ránézésre ez hasonlít a redukciós atmoszféra okozta hibára, de túladagolt színezőanyag miatt a máz teljes felülete egységesen fémes szürke lesz. Néha kifejezetten a grafithoz hasonlít a máz megjelenése. A fekete kályhacsempe máz fémes csillogása hasonlít kicsit ehhez a hibához. De a túladagolt színezőanyag mindenféle szögből nézve fémes. Ezzel szemben a kályhacsempén a fémes csillogás csak bizonyos szögből látható. 17 Ez utóbbit szeladon máz néven ismerjük. 18 A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy léteznek középkori kerámiák, amelyek máza alatt nincs engób, és a máz színe mégis tökéletesen érvényesül. Ennek oka a felhasznált agyag összetételében kereshető. Az ilyen agyagok valószínűleg magas alumínium- és/vagy szilícium-dioxid tartalmúak. Később feledésbe merült az ilyen jó tulajdonságú agyagok használata. 19 Ez a kifejezés a mai napig használatos. Használja például: Kozma 1998. 37. 20 Jakó 1934. 39. 21 Mattyasovszky 1953. 161.: „Az ólommázat nem égethetjük redukáló kemencetérben, mert az ólom redukálódik, a máz „füstössé” válik...’’ 22 Petrik 1914. 144.: „A leggyakoribb hiba, mi a füstgázoktól származik, hogy az áru füstös lesz. A tökéletlen elégéskor képződő redukáló gázok (szénoxyd) és a füst az ólomoxydos mázakat redukálja, mikor a kivált ólom szürkésfekete szinűvé és fénytelenné teszi a mázat.”Az említett szén-oxid alatt szén-monoxid értendő. 23 Hinsenkamp - Falussy - Richter 1961.463.: „Ólmos mázak redukáló égetés esetén fém ólom kiválása következtében megszürkülnek.” Valamivel lejjebb: „Rendkívül erős redukció következtében a porcelán máza koromlerakódás, esetleg SiC képződésével megfeketedhet. ” 24 Gebauer 1985. 133. Ebben a könyvben a színező-oxidok túladagolást hasonlóan írja le, de fémes színűnek írja a vas-oxi- dokat is, amik tapasztalataim szerint fazekasárun (ólmos mázban) nem teszik a mázat egységes fémes szürkévé. Ezért a vas-oxidot kihagytam.
