Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Hancz Erika: Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai
SZIGETVÁR AZ 1566. ÉVI TÖRÖK HADJÁRAT IDEJÉN. A VÁR ÉS A VÁROS TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 155 Kováts Valéria régész 1961 -62. évi ásatásainak többsége a belső vár területén, a mai északnyugati bástyaudvarban és annak környezetében folyt. Megtalálta a középkori vár kerek tornyát és támpilléres falának alapozását. Előkerült egy favázas kút is, valamint az 1566. évi falomladék, emberi és állati csontok és középkori kerámiatöredékek, valamint ágyúgolyók kíséretében. Megkutatta a belső és külső várt elválasztó vizesárkot is, mely bizonyíthatóan húsz-huszonöt méter széles volt. Az árok szélénél erősítő cölöpöket vertek le. Innen kerámia, csont és bőr leletek kerültek elő. A belső vár északnyugati helyzetű kerek épülete mellett egy 16. század eleji árokrendszer is napvilágot látott, benne hat fából készült talicskával, melyeket az ágyúgolyók szállítására és földhordásra használtak a védők. A falalap-vizsgálatok során kiderült, hogy a középkori vár a jelenlegi vár területénél némileg nagyobb volt.47 A külső és a belső várat elválasztó híd tartógerendái is napvilágra kerültek a régészeti feltárások folyamán. 2006-ban a korábbi ásatási adatokat Gere László hitelesítette és módosította.48 A középkorból megmaradt kerek torony tetején harang és óra helyezkedett el. Egy kis tér szélén házak, egy szárazmalom, egy fegyverraktár és ágyúsház is volt, egy kút, börtön és pince társaságában. A belső várhoz szervesen csatlakozó L alakú középső várban, a vizesárok közelében állt a várkapitány lakóháza, az ebédlőház, a konyha, a kincstár, egy jégverem és egy pince. A külső várba vezető kapu felső szintjén a várkapitány helyettese, az alvárnagy lakott, valamint ez az erősség fegyverraktárként is működött.49 A belső várba zárkózott kb. kétszáz védő sorsa meg volt pecsételve: csak két nagyobb és tizennégy kisebb ágyújuk maradt, valamint ezer véka búzaliszt, melyhez nem volt elegendő sütőkemence. A többi ágyú a törökök kezébe került, és ezeket mindjárt a védők ellen fordították. Egy téglával bélelt kút oltotta a védők szomját, melyet Kováts Valéria meg is talált 4. kép: Balkáni eredetű fedő töredéke. Szigetvár-Tinódi az 1960-as években történő feltárásai során.50 Budina Lantos Sebestyén Általános Iskola udvara Sámuel leírta, hogy a külső vár fala a belső várat is kö- (A szerző felvétele) rülfogta, és a külső vár felől nem védte semmi a belső várat, így nagy veszélyben voltak a védők. A régészeti adatok és a török források alapján tudjuk, hogy a falak és bástyák alacsonyak, de szélesek és masz- szívak voltak. Kívül gerendákkal erősítették meg őket, melyeket vaskapcsokkal is összefogtak. Közüket földdel töltötték ki, kívülről agyaggal tapasztották be, vagyis palánkfal-szerűen épültek. A bástyák nagy alapterületűek voltak, hiszen a védők ágyúinak többsége itt foglalt helyet. 1566-ban a védők ebben a négyrészes erődítményben várták az ellenséges támadást. A mai téglavár ugyanis már később, a török időktől fogva épült ki.51 A belső várat övező vizesárok lecsapolása Pecsevinél fordul elő, szerinte a törökök„víztartó medencét" ástak, melynek következtében pár nap alatt lefolyatták a belső várat körülvevő vizet. Ezt követőn az iszapra földet és fát kellett hordani, hogy járható legyen.52 A belső vár ellen a törökök általános ostroma augusztus 26-án kezdődött el. Szelánikitől tudjuk, hogy a törökök a védők végső kirohanása előtti napon gallyakat halmoztak fel a vár tövében, és meggyújtották azokat.53 Erről nagyon röviden Ágehi is tudósított.54 A tűzvészről a magyar források is beszámolnak.55 A névtelen szigetvári katona szerint egy asszony vigyázatlansága okozta azt a tüzet, melynek során a pinceboltozatba rejtett lőpor felrobbant. Hiába verték vissza a törökök rohamát, a hátuk mögött keletkezett tűz megpecsételte sorsukat.56 47 JPM Adattár nr. 1791-84.: ásatási beszámoló. Fennmaradtak az eredeti ásatási rajzok is, melyek segítségével az egyes régészeti objektumok visszakereshetők, JPM Adattár nr. 1803-84. Az eredményeket az ásató csak 1966-ban megjelent rövid ebb cikkben publikálta, Kováts 1966. 48 JPM Adattár nr. 2175-2007. Szigetvár - Vár, Kutatási dokumentáció, 2006. Gere László. A vár északnyugati bástyájában folyt a kutatás a Zrínyi-vár területén, Kováts Valéria ásatásának hitelesítő feltárása. Az eredmények kiadása: Gere 2007. 49 Sugár 1976. 44-46. 50 Kováts 1966. Az ágyúkról Id. Ahmed Feridun A 42b., Vatin 2010. 233. 51 Afalak szerkezetére régészeti adataink is vannak, melyet „in situ” sikerült megfigyelni a feltárásaink során, Id. Hancz 2010. 77-78. 52 Tarih-i Pegevi I. 419., Török történetírók II. 78. 53 Selániki 1999.1. 33-34., Thury 1981.219. 54 Ágehi A 40b. 55 Bethlen 2002. 306. Ld. még: Budina 1978. 21. 56 Katona-beszámoló 164.
