Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Hancz Erika: Szigetvár az 1566. évi török hadjárat idején. A vár és a város történeti és régészeti kutatásai
152 HANCZ ERIKA 'Vt^HRECONTERTACTVRDíRBElXGERVNGDERVOSTVNG ZICtTH.WIXKItVOM TVRCKEN EROBERT ANNO CHR 15 0 0 A.(D* y'~x b a,, j.Z, s,tL. c S,..: VN d (IXpvÄ S..« ,aL2 E. T« AE,.f **J TjJi r-KsíJf/i í.,tííj,«m.- „■ **. kaaaaAA/V«5 2. /(ép: Johann Sieh machen Szigetvár ostroma. 17. századi rézmetszet (Egykori Zrínyi Miklós Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény Sz.55.29i .H.) A vár(ak) és a városfok) A négy részből álló Szigetvár korabeli kinézetére vonatkozóan az itt szolgáló magyarok és külföldiek beszámolói, illetőleg régészeti adatok is rendelkezésünkre állnak.19 Budina Sámuel krónikájában a szemtanú Cserenko Ferencet követve a következő leírás található Szigetvárról: mesterségesen és természetes módon megerődített vár, mely egy mocsaras területen, Szlavónia határán található.20 Az erősség élelmezésének alapját 201 holdnyi majorsága adta. A királyi kertek a várostól délre helyezkedtek el.21 Zrínyi Miklós várkapitány, illetőleg az altisztek, Radován Jakab és Szecsődi Máté is több falu birtokosai voltak. A források egyöntetű tanúsága szerint maga az erősség négy részből állt: a belső és a külső várból, az Óvárosból és az Újvárosból. Ezek együttes hossza körülbelül egy kilométer lehetett. Az Ó- és az Újvárost széles és mély árok vette körül, melyet az északkeleti irányból érkező Almás-patak két ágából töltöttek meg vízzel. A vízszint optimalizálását a város nyugati oldalán lévő 7,5-8 méter széles és 520 méter hosszú földtöltéssel oldották meg, mely felfogta, és tóvá duzzasztotta a vizet. Ezen a töltésen keresztül egy út vezetett ki a városból nyugati irányban. A délkeleti részen pedig, ahol a patak elhagyta a tavat, egy gát szabályozta a vízszintet. A tó az egykori vízrajzi viszonyokat figyelembe véve a vártól nyugatra 420-600, keletre 260-440 méter hosszan nyúlt el.22 A vár egy kissé magasabb térszinten helyezkedett el. Az Óvároshoz egy híddal kapcsolódott, de ez az erősség nem vizesárokkal volt körülvéve, hanem a tóvá duzzasztott térségből emelkedett ki. A belső s a külső vár között viszont húzódott egy mély, keskeny árok. A városból a várba vezető kapu a mai Vár utcában található 10. számú ház helyén állt. A várat tehát mocsaras talaj vette körül, mely az Almás-patak felduzzasztása által járhatatlan mocsárrá volt átváltoztatható. Ennek a mocsárnak a középső része szabad vízfelület volt, és észak felől egy cölöpfallal akadályozták meg az elmocsarasodását. A szabadon álló részek alig emelkedtek ki a tó felszínéből. Ez a rendszer hatékony volt, de ellenálló képessége az évszaktól és időjárástól függött.23 19 Kováts Valéria készíttetett rekonstrukciót a várról a feltárásai alapján, mely azonban az újabb ásatások fényében nem pontos. Emellett számos réz- és fametszet áll a rendelkezésünkre, de ezek a késői nyugati mesterek által készült ábrázolások elég sematikusak. A török miniatúrák még kevesebbet árulnak el a 4 részből álló erősség részleteiről. 20 Budina 1978. 7. 21 Királyi sziget 1989. Ebből a forráskiadványból értesülünk Szigetvár várgazdaságáról a 1546-1565. években. 22 Sugár 1976. 42. és 165. Az új történeti források is megerősítik ezt a szerkezetet, Id. később. 23 Ez a rendszer jól látható a nyugati metszeteken is.
