Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Fülöp András - Héczey-Markó Ágnes: Régészeti ásatás és falkutatás a siroki várban (2010-2012)
134 FÜLÖP ANDRÁS - HÉCZEY-MARKÓ ÁGNES Mind a vár kiterjedése, mind a védelmi rendszer szempontjából jelentős lépés volt az 1562-re elkészült, bástyákkal megerősített alsóvár kiépítése (2. kép). Ennek területén az 1960-as évek ásatásai során - a már említett 1687-es inventárium felsorolásával összhangban - egy kőből épült istálló, cölöpszerkezetű épületek, gabonásvermek és kút, valamint jellemzően hódoltságkori leletanyag került elő.14 Jelen kutatás egyik feladata az ismét letisztításra került sziklafelszínek vizsgálata, és ennek részeként az ismét előkerült objektumok geodéziai felmérése volt. Ugyanakkor a kivitelezést megelőzően elvégeztük az alsóvár külső és belső falainak - szintén geodéziai felmérésre épülő - falkutatását is.15 Az alsóvárban végzett munka eredményei közül kiemelendő a déli várfal mentén állt kőistálló kutatása. Ennek déli belső falsíkján - keletről nyugat felé haladva - elsőként egy kővályú levésett, a falba in situ behelyezett darabját, felette egy szintén a fallal egykorú kiöntőnyílást azonosítottunk. A fal tövében, azzal párhuzamosan a sziklába bevágva a trágyalé összegyűjtését szolgáló vályút alakítottak ki. E vályú nem volt folytonos: nagyjából a kővályú alatt a szikla szintje rövid szakaszon padkaszerűen megemelkedett, majd ettől nyugatra ismét mélyítve, folytonosan haladt. A vájatra merőlegesen hasonló, sziklába vágott csatornát alakítottak ki, mely a várudvar vizét vezette be az istállóba, majd a déli várfalon, a kettő metszéspontjában kialakított kifolyónyíláson át a váron kívülre. Ennek fenékszintje a trágyalé-gyűjtő vájat fenékszintjénél magasabban, záradéka a fal alapozási padkájának szintjében helyezkedett el. A magasabb fenékszint arra utal, hogy a használatnak nem túlságosan ellenálló sziklavájatban fa bélést alakítottak ki.16 Az istállót feltehetően félnyeregtető fedte, mely a helyiség két szélső harmadában nyitott fedélszékkel készült. A déli várfal középső harmadában megfigyelt három gerendafészek és az annak keleti és nyugati oldalán állt hevederívek arra utalnak, hogy középen geren- dafödémes padlást alakítottak ki (10. kép). töitkö fal kiöntönyílás 286,40 mBf _3L. falkorona (romkontúr) kiszakadt boltváll trágyalé és csapadékkivezetó nyilas — sziklaárok alja 7 0. kép: Az alsóvári kőistálló déli falának nézete Az alsóvár falaiban kialakított - értékelhető magasságban megmaradt - nem oldalazó helyzetben levő töréseknél rendre megfigyelhetőek voltak a szakállas puskák rögzítéséhez szolgáló vízszintes gerendák fészkei. Az 1687-es inventárium szerint a vár tűzerejét - mint hazai várainknál általában - elsősorban a szakállasok szolgáltatták, rajtuk kívül csupán néhány tarackot írtak össze. A vár jelen kiépítési tervének egyik sarkalatos pontja az alsóvár felvonóhidas kapujának újbóli felépítése volt. A kapu belső- és előterének feltárása már az 1960-as évek feltárása során megtörtént, felmenő falait a 2003. évi kutatás dokumentálta. A kapu előterében a feltárás óta mintegy 80 centiméter - 1 méter vastag törmelék halmozódott fel. Ennek jórészt géppel történt eltávolítása után, a geodéziai felmérés során a korábban feltárt jelenségek egy részének - a belső akna és a szárazárok közötti, 2003-ban felmért falnak, illetve a szárazárak keleti oldalán 1965-66-ban megfigyelt cölöplyukaknak - pusztulását észleltük. 14 Kovács Béla ásatási jelentése 1965-66.; Kovács 1975. 250-254., Kovács 1978. 555-558. Az archív ásatási fotókon jól látszik, hogy a B-pincének nevezett, a funkcionálisan kőistállóhoz kapcsolódó sziklába vágott objektum, a ma látható formájától eltérően eredetileg felül és alul is egy-egy nyílással rendelkezett. Ez vezethette a korábbi ásatót arra a feltételezésre, hogy egy gabonásveremről van szó, még ha ilyen típusú vermekre nemigen találunk példát, vő. Fülöp - Koppány 2006.115. 15 A falfelületekről geodéziai felmérés készült, bemérve az érdekesnek tűnő objektumok néhány jellemző pontját is. Később, a szakaszosan épülő állványzatról ezek részletes felmérése is elkészült. Mivel nem vakolt felületekről van szó, elsősorban a fugák kikaparásával lehetett az egyes, másodlagosan behelyezett köveket megmérni, illetve esetleges technológiai megfigyeléseket megtenni. A geodéziai felmérést Szökrön Péter geodéta (MNM-NÖK) készítette, akinek munkáját ezúton is megköszönjük. 16 A konferencián elhangzott előadáshoz fűzött hozzászólásában a fabélés szükségességére Mordovin Maxim hívta fel a figyelmünket.
