Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Fülöp András - Héczey-Markó Ágnes: Régészeti ásatás és falkutatás a siroki várban (2010-2012)
RÉGÉSZETI ÁSATÁS ÉS FALKUTATÁS A SIROKI VÁRBAN (2010-2012) 127 A most végzett kutatás során az északi várfal középső szakaszán falelválást figyeltünk meg, melynek alapján a korábban egykorúnak feltételezett felsővár keleti részét határozhatjuk meg legkorábbiként.8 Ezen a ponton a kelet felől jövő várfal ívesen dél felé fordult. Innen nagyjából 20 méter hosszan a fal szikláig lepusztult. Fennmaradt azonban a déli várfalnak nekifutó, mintegy 1,5 méter vastag szakasza, melyhez a „mulató" nyugati fala később hozzáépült.9 A korai vármag kapuja - mivel máshol nyílás nem látható - feltehetően az alsóvárból induló, sziklába vágott lépcsős kialakítású járat (a továbbiakban sziklalépcső) felérkező nyílásával szemben, vagy attól északra, a lepusztult falszakaszon nyílt. A jelen kutatás során feltárt terület a felsővár nyugati, legalacsonyabb szinten elhelyezkedő része, ahová az említett sziklalépcső érkezik. A feltárt területet északról, nyugatról és délről a plató szélén emelt várfalak, nyugatról pedig a felsővár korábbi, keleti részének fala határolja. Ennek mentén statikai okokból egy mintegy 3 méter széles sávot nem tudtunk feltárni. A feltárást megelőzően a területet, a sziklalépcső felérkezési helyének környezetét kivéve, gyep takarta. A teljes területet tanúfalak meghagyásával, hat ásatási szelvénnyel, sziklafelszínig mélyítve vizsgáltuk (3-4. kép). 3. kép: Kutatási alaprajz a felsővár 2011. évi feltárásáról 8 A 2003-as ásatás alkalmával nem volt mód a külső falszakaszokat közelebbről megvizsgálni. 9 Fülöp 2004. 144.
