Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Tanulmánykötet (Kaposvár, 2013)
Szőke Balázs: A székesfehérvári Szűz Mária prépostság egykori boltozatai
A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG EGYKORI BOLTOZATAI 109 6-7. kép: A rekonstruálható hálóboltozat záradékának nézete a bordacsomópontok térszkennelt modelljének beillesztésével. Mátyás udvaronca és diplomatája Buzlay Mózes építtette 1508 előtt.33 A rozsnyói székesegyházat, akkori plébániatemplomot BakóczTamás esztergomi érsek 1506 előtt.34 Hasonló boltozat kőanyaga található az esztergomi kőtár anyagában is, amely feltételezhetően a székesegyház szentélyéhez és kórusához tartozott.35 A pécsi építkezések pedig Mátyás kincstartójához, Ernuszt Zsigmondhoz köthetőek, a szentélyboltozat biztosan datálható 1505-re. A szegedi és a kolozsvári ferences templomokat pedig maga a király alapította, bár mindkettőt a Jagellók idején fejezték be, Szegedet 1503-ban, Kolozsvárt még később. Az említett építkezésekben közös, hogy mind 1490 után zajlottak, és 1500 és 1510 között fejeződtek be, tehát az udvarközeli építtetők a király halála után adtak munkát az egykori székesfehérvári műhely itt maradt vagy helyi tagjainak. Magyarázatul szolgálhat ez arra az adatra is, hogy a rendkívül szoros augsburgi igazodást mutató, a pécsi székesegyház szentélyboltozatát építő, neve alapján magyar, Demeter kőfaragó hol szerezhette meg tanultságát. A jól dokumentált augsburgi Burkhardt Engelberg életrajzában egyelőre nem mutatható ki Demeter nevű tanítvány vagy segéd, viszont a Fehérváron látható, augsburgi igazodású jegyek, mint a szakaszoltság és különösen a fecskefarkas át- hatású boltvállak, bordaorr túlfutások arra utalnak, hogy a fehérvári kőfaragók között augsburgi tanultságú is volt. Maga a székesfehérvári boltozat az említetteknél régiesebb formát mutat, különlegessége azonban, hogy fecskefarkas kialakítású boltvállai egy Anjou-kori függőleges, profilozott faltagolási rendszerrel vannak áthatásban. Maga a bordaprofil is az érett gótika formavilágát utánozza, körtetagos profiljával - amelyet azonban bordatőben pálcák kísérnek -, egyértelműen jelezve késő gótikus eredetüket, ahogy ezt már Henszlmann Imre 33 Kubinyi1993. 34 Gangéi 1942. 35 Szőke 2004.
