Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)

Rippl-Rónai József vallomása az iparművészeti munkásságáról

Rippl-Rónai József vallomása az iparművészeti munkásságáról:

„Testtel - lélekkel a rám közvetlenül ható élet, esetek, a mai kor jellemző vonásai, emberei, amelyekben s akik között éltem és élek, foglalkoztattak és foglalkoztatnak. Ezekből odaadással, a magam előadási módja szerint igyekeztem megrajzolni vagy megfesteni tanulmányaimat. Ha pedig ízlésem applikálására volt szükség, szobaberendezés, kiállításrendezés, képszőnyeg készítés, plakát- vagy meghívó- csinálás, szóval műipari munka, tervezés foglalta le tevékenységemet: a legegyszerűbb eszközeimmel s az egyszerű elbeszélési mód szintézisével stabilizáltam, iparkodván beleélni magamat egyúttal lelkivilágába annak is, akinek a mű készült s a kinek néha mintegy az életét kellett a tervem szerint készült dolgokkal körülvennem, életében részt vennem, élnie segítenem."1

„L'art appliqué"- applikált, avagy alkalmazott művészet. - Az 1890-es évek Párizsában ez a fogalom egyre fontosabbá vált azon élvonalra törő fiatal művészek körében, akik minden addiginál, még az impresz- szionistákénál is újabb művészetet igyekeztek megteremteni.

A technikai és társadalmi változások sodrában a művészet kereste a helyét. Új kifejezési formák és új eszmék születtek. Párizsban terítéken volt a művészet minden formája. A modern művész több fronton is küzdött. Ellenséget látott az olyan felfogásban, amely kiszolgálja az uralkodó nagyközönség konzervatív igényeit. Gyűlölte az akadémizmust és szócsövét, a hivatalos sajtóorgánumot, mert miattuk kellett vállalni a meg nem értést, a gúnyt, a szegénységet, a betegséget és az önpusztító magányt.

A párizsi Nabis - azaz „Próféták"- festőcsoportja is az„új művészetre" szerveződött. Fennállásuk 1888- tól 1900-ig tartott. Eszmei és formai forrásuk közvetlenül Paul Gauguin művészetéből fakadt. Festői közül többen, közöttük Rippl-Rónai József is, túllépték a műtermi munka megszokott határait. Nyomdában, kézművesműhelyben rendezkedtek be, plakátot, faliszőttest, vázákat, bútort és egész enteriőrt terveztek.

Siegfried Bing bátorította őket rá, teret adott oly módon, hogy 1896-ban létrehozta a mozgalomnak nevet adó Art Nouveau galériát. Az„Új Művészet", maga az új stílus. Bing a kor hívó szavának engedve, a nyugat-európai polgárok keresletét felmérve ajánlást tett a művészeknek. Lépjenek túl a festői, szobrászi műfaj határán, tervezzenek használati cikkeket. Ebben nem Bing volt az első. Az angol John Ruskin (1819-1900) a preraffaelitákkal együtt már tíz évvel korábban (1880) indított el egy művészeti mozgalmat„Arts and Crafts", magyarul „Művészetek és Kézművesség" címmel. Kiálltak a régi értékek megőrzése mellett, s a középkori kézművesség visszaállítását, a művészi ipari műhelyek szervezését szorgalmazták. Az újító mozgalom a művészeti stíluskeresésre is termékenyítőén hatott. William Morris programja a szimbolizmus, a távol-keleti művészet és a népművészet felfedezésének hatására az élet és a művészet eggyé olvasztása volt. Ez a századvégi Angliában meglehetősen arisztokratikus természetű mozgalom az 1890-es évek Párizsában populárissá vált a Nabik működése következtében. A polgári otthonok bútorait, a díszvázákat, egyéb kiegészítő tárgyakat

1 Rippl-Rónai Emlékezései, 1911. Nyugat kiadása