Horváth János: Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága, az Andrássy-ebédlő (Kaposvár, 2013)
Az ebédlő rekonstrukciója
A program második, befejező része 2013-ban zajlott le. Ekkor készült az ebédlőtér nyugati falsíkján elhelyezkedő üvegablak-, mennyezeti üveg-, kandallóbútor-, hímzett falikárpit- és Zsolnay porcelántányérok művészi rekonstrukciója, valamint a teljes térrekonstrukció építési munkái. A múzeumi gyűjteményekben (Iparművészeti Múzeum, Rippl-Rónai Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum) fennmaradt eredeti Rippl-Rónai-bútor- tervrajzok, fotódokumentumok, levelek és tanulmányok felhasználásával Horváth János dolgozta ki a bútorok újragyártásának dokumentációját, műszaki rajzát. A berendezett ebédlő középén nagy ovális asztal és tíz szék áll. A bejárattal szemközti falnál a nagy tálalószekrény, az ajtótól jobbra a kis tálaló áll. A bal oldali homlokzati falat a nagy színes üvegablak tölti ki, amely ligetszerű tájat ábrázol. A jobb oldali fal közepén van a kandalló, felette a Vörösruhás nő című gobelinkép. A mennyezeten átvilágított, felhő hatású üvegkép fodrozódó felhőket stilizál. A mennyezetet virágmintás fríz keretezi. A bútorokat a nagybajomi Nafa faipari Kft. vezetője, Albertus József és műbútorasztalosa, Csuha Balázs készítette el. A szekrényeknél felhasznált faanyag alapjában táblásított lucfenyő. Arra vastag bükksvartni s végül a külső felületként, az alsóra kereszt irányban vákuumpréssel 2,5 mm-es mahagónifurnér került. Az asztalláb alapja többrétegű gőzölt bükk, melyre vákuumpréssel erősítették a 2,5 mm-es mahagónifurnért. A székek minden része tömör mahagónifa. A többrétegű fényezést speciális po- litúrozási összetételben végezte Csuha Balázs. A kis tálalószekrény ajtajának titkát, a vízszintesen lebillenő megnyitás módját a Nafa szakemberei fejtették meg. A székek ülését és hátoldalát Somogyvári Lajos kárpitozta. A bútorveretek és a mennyezetet keretező virágfríz pontos rekonstrukciós rajzát Matucza Ferenc, a múzeum grafikusa készítette el archív fotók felhasználásával. A bútorvereteket a kaposvári Rónai Lajos és fia, Rónai Péter aranyművesek vágták ki 2 mm-es rézlemezből. A veretek eloxált színezését Horváth Péter múzeumi restaurátor végezte. Az üvegablak és az üvegmennyezet készítője Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, aki előzetesen áttanulmányozta és alkalmazta a Rippl-Rónai és Róth Miksa-féle sajátos gondolkodásmódot és anyaghasználatot, ólomüveg-technológiát. A munkához szükséges alapanyagokat többnyire egy, a korabeli Tiffany-gyár jogutódjaként működő, amerikai üveggyárból szerezte be, illetve a hiteles gyártmányra nem lelt felületeket saját műtermében állította elő. A függőleges falsíkon elhelyezkedő üvegablak, a mennyezeti üveg-bevilágító és az azt tartó kézi kovácsolt keretszerkezet adott helyszínre történő műhelyrajzainak elkészítését, az üvegek és a kézi kovácsolt keret kivitelezését szintén Balogh Eleonóra vállalta. A vonatkozó asztalosmunkákat a Nafa Kft. fejezte be. A „Vörösruhás nő" című gyapjúhímzéses falikárpit másolatát Kolozs Ágnes készítette el kézi hímzéssel, az Iparművészeti Múzeum eredetije után. A 12 db Zsolnay porcelántányér-másolat Lublóy Zoltán iparművész-designer munkái. A térrekonstrukció építőipari kivitelezési munkáinak generálkivitelezője a Z-Kapos Kft. Volt, építésvezetője Márfi Donát és Diós András. A rekonstrukció kivitelezéséről dokumentáció áll rendelkezésre.
