A Kaposvári Ripl-Rónai Múzeum (Kaposvár, 2013)
Somogy népi kultúrájának kincsestára
Somogy népi kultúrájának kincsestára m- mjM Több mint száz éve folyik a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményének fejlesztése. A 20. század elején a megye, a város vezetői és a múzeum ügyet pártoló civilek, azaz a „Somogymegyei Múzeumi Egyesület" tagjai országos példákat követve sürgették a népművészeti, néprajzi tárgyak gyűjtését. Érzékelték, hogy a felgyorsult gazdasági és társadalmi változások, a gyáripari termékek tömeges méretű elterjedése, hamar kiszoríthatják a hagyományokon alapuló paraszti életmód tárgyait, melyek mesteremberek, háziiparosok, ügyeskezű férfiak és asszonyok kezemunkáját dicsérik. A gyűjtemény megalapozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Gönczi Ferenc (1861 — 1948), az egyesület alelnöke, elnöke, majd a múzeum első igazgatója, aki 1914-1948 között járta a megye falvait és múzeumba mentette a paraszti kultúra értékes darabjait. Takáts Gyula (1911-2008) múzeumigazgató 1949-64 közötti tevékenységének, majd az egyetemeken etnográfia szakot végzett szakemberek: Knézy Judit, Molnár Ágnes, Gáli Éva, Winkler Ferenc és Kapitány Orsolya tudományos alapon végzett gyűjtő és feldolgozó munkájának köszönhető, hogy napjainkra 16.010 db tárgyat, 57.311 db fotót, 2895 adattári tételt számlál a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi állománya. A szakemberek munkáját Sási János földmérő tevékenysége is segítette, aki 1976-tól elsősorban a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény épületeinek a felmérését, dokumentálását végezte. Fotófelvételei a fotótárat gyarapították, a néprajzi vonatkozású objektumokról készült felmérési rajzai a néprajzi rajztárba (280 tétel) kerültek. A szakág tárgy és esemény fotózásában 1977-2008 között Gőzsy Gáborné múzeumi fotós is aktívan részt vett. Munkái szintén hozzájárultak a fotógyűjtemény fejlesztéséhez. A szakterület 2001-ben kezdte meg a digitális fotózást. E technikai lehetőség új utakat nyitott meg az ezredfordulón még fellelhető népi kultúrához kapcsolódó emlékanyagok dokumentálásában. Együd Árpád (1921-1983) már korábban is, de az 1970-es évektől intenzíven gyűjtötte Somogy népköltészeti emlékanyagát. Korai halála megakadályozta anyagának teljes feldolgozásban. Hagyatéka (190 db hangszalag, 36 db magnókazetta, 154 db archív film stb.) önálló gyűjteményrésze a szakterület állományának. Szapu Magda 1979-2008 között cigányfolklór és kortárs jelenségek kutatásával foglalkozott. E témákban gyűjtött anyaga (247 db tárgy, 379 tétel dokumentáció, 370 tétel kiadvány, tanulmány) munkásságát őrzik. Szentháromság ábrázolás a kaposvári fazekascéh zászlóján, 1795. A néprajzi gyűjtemény az elmúlt évszázadban helyszíni gyűjtés, vásárlás, felajánlás útján gyarapodott. A múzeumi nyilvántartásba csak olyan tárgy, fotó és dokumentum kerülhetett, melynek tulajdonosa lemondott a tulajdoni jogáról, fejlesztve ezzel a közösségi érdekeket szolgáló, 1949-től állami tulajdonban lévő múzeumi állományt. A néprajztudomány a tárgy, fotó és adattári gyűjteményrészeket nagy tematikai egységekbe sorolja (pl. állattartás, földművelés, település, kerámia stb.), melyeket még további alcsoportokra bont. A hagyományos nyilvántartások mellett (gyarapodási napló, leltárkönyv, mutatócédulák stb.) ma már digitális nyilvántartások is segítik a szakembereket és a kutatókat, hogy eligazodjanak a terjedelmes állományban. A több évszázad alatt kikristályosodott népművészet elemeit napjainkban a népi iparművészek éltetik tovább. Az állam a legkiválóbbak tevékenységét 1953 óta a Népművészet Mestere díjjal ismeri el. Somogybán napjainkig a tárgyalkotók közül 18 fő, a népzenét, néptáncot és a népköltészet más-más ágát művelők közül 11 személy kapta meg ezt a kitűntető címet. 1
