Varga Éva: Sors és sanzon. Rácz Vali emlékeiből (Kaposvár, 2012)

Gyors, felfelé ívelő karrier: a Terézkörúti Színpad, a Hangli és a film

RÁCZ VALI: A színházakkal egyidejűk«; indul a di- zőzök szezonja is. A mikrofórtokat scsere- lik a kávéházakban. a hangszórókat pró­bálgatják. maga a dizőz pedig »számokat« haiigaí, verseket olva« egész nap és zrne- szezzókna vadászik. Két zeneszerző között bomlottnak) Rácz Valit®* a ponti dizözök egyik logcgyénibb tagjába- Áruig Vali a «zezemkezdet. izgal­mairól száméi \kí fnreaa, kedves és mély hangján, azon tűnő (Kink, hog-y minek is tiszteljük inkább: filmszínésznőnek. 'íjjsy- dizőznekt Mire rájövünk, hogy egyetlen tulajdonságát kell ebben is. abban is ér­tékelni ; azt, hogy jó színésznő és tehet- *­séges ember, Vali valami egészen anáaról beszél már. — Igen, vegyék tudomásul, hogy angyal vagyok ■.. — Nooo... — Hát hallgassa meg: az idén nyáront 'vagy harminc városban vendégszorpiHiltem, eleinte csak ötről volt ugyan szó, de a siker tovdbblendített a többi huszonötbe. Ezt a —^TkébT fgkép" unnak köwxmhettom, hogy ■ <a. közönség kiál*- ránáult a dízőzőkböl, vagyis abból a dizőzUízból, amely Írd és mondd, ötezer dalosajkú hölggyel árasztotta el az országot. Ezek a dizőzpartizánok tönkrebatték a műfaj hi­teiét ... — Mindebből hogy derül ki az, hogy maga angyalt — Várjon csak. Vendégszerepléseim' közben rengetegen jöttek hozzáírt hogy ők fUmszcrepléseim után nem ilyen­nek képzeltek. »Hanem milyennekTi — kérdeztem óru tőlük az én kedves hangomon. Na, mit gondolt Hát persze, hogy kellemetlen, zord, iumiolt, remegőcimpájú, ypnaiffló bestiá­nak és — Öregnek, Uramisten] Mcítt'*pedig, liöfy megis­mertek, ámuiva látják, hogy én egy rokonszenves, kedves, vidám, bűbájos és ifjú angyal vagyok. — üreg cac-któiikeverők vagyunk, kedves Valéria, le­hetne például így: zord. do wkonszenvc«, a cimpájn ren.eg vainji, akit utálok ugyani, de bűbájos, angyalnak talán még­sem angyal, de ifjú. — Pedig az vagyok! Ezt anélkül mon­dom, hogy eredetieskedni akarnék, vagy önimádó lennék. Valahogy úgy. kerültem a köztudatba, mint egy vamp. én pedig olyan messze esem ettől, mint ama bizo­nyos Mak-i ama bizonyos Jeruzsálemtől. Hát Makó hogyne sértődne meg, ha Je­ruzsálemnek neveznékT — Szóval, kedves Makót — Szóval, i.eni örülök ennek az ellen­szenves beállítottságomnak és ami még nagyobb baj, a filmproducerek is azt hi­szik, hogy kizárólag ellenszenves nő ala­kítására vagyok alkalmas. Ez az oka annak, hogy körül­belül egy óve nem filmezem. Nem vagyok hajlandó többé számomra is anlipatikus, undok figurákat játszani. Tele vagyok vidámsággal, jókedvvel, humorral... Vagy ilyet játszatnak velem a jövőben vagy semmit. Egyszer majd csak akad olyan producer is, aki bújandó feltételezni, hogy bűbájos in tudok lenni. Es akkor majd meglátják, hogy igazaim volt Egész tűzbe jött ettől a panaszáradattól. Egy dühös kis angyal toporzéko! itt el öt Hitük, kottákkal a hóna alatt. Pihen egy rövid lélegzetnyit aztán szép. hosszú befejezőt sóhajt: — Hát persze, hogy dühös vagyok . •. ßs v«gyéir tudó. másul, hogy ezentúl kedves kis angyal akarok tenni- Nd mondják azt nekem. ha valaki elmegy mellettem: -Hl megy az az undok Hácz VaH.t Hadd Jegyek most már ‘kedvest iá *édest 6« •bűbájost is egy kicsit... Már vágtául is. valami próbára, a nulióbiu. Csak é|»ixm az ellenkező irányban iudult el. Alig lohet megállítani és a hely«.» útna irányítani. Egy eltévedi angyal... . IIAilaa vagyok . . Rácz Vali: „Angyal vagyok” (Film, Színház, Irodalom. 1943. szeptember 24.) kacér-ledér, rossz nőt, rossz kislányt kellett játszanom. En voltam a »femme fatale«. Egészen más voltam a magánéletben, mint a filmen. Emlékszem, volt egy igen nagy, egyoldalas riportom sok fényképpel, ezzel akarok vump-ot játszani." A Film, Színház, Irodalom 1943- as cikke dacára a szerepkör maradt, bár mindehhez egy filmtörténeti kü­lönlegesség is társult. A Cigarettafüst (1941) volt nagyjából az első sanzon- rövidfilm, amelynek egy dal körül mo­zog a története. A szerep itt is a ledér, csalfa énekesnőé. Ugyancsak Barabás Pál volt az író és Buday Dénes (1890- 1963) szerezte a zenét. Mai szóhasz­nálattal azt is mondhatnánk, hogy a Cigarettafüst az első hazai videoklip, moziklip volt. címmel, hogy „Angyal vagyok”. És én nem Jelenet a Cigarettafüst című filmből (1941)

Next

/
Thumbnails
Contents