Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

vót az asszon, vaty hogy gyászút-é. L. mosókendő ua.

cibak ~ (-tya) fn. (ném. Zwieback>) kát. ’kétszersült, keményre sült, v. megszáradt kenyér’. Aggy ék kis cibakot! - Kérném, mind a cibak. Szh. Vő. SzegSz. I. 212

cicáskabát ~ (-tya) fn. ’prémgalléros kabát’, rég. Vött a Mári cicáskabátot a lányának.

cicerél cicörél, cicöréll i. ’párosodik a kakas’. Má a kis kokas is cicörél. Vő. OrmSz. 65; ZsNyj. 88

cicissska! ~ ’macskát hívó szó’, ciga-ciga! ~ ’birkát hívó szó’, msz. Nr. [1945 után terjedt el a német falvakba történő betelepedés után, sváb hatásra.] cigányzabla cigánzabla (-jja) fn. ’a lószerszám része, a ló szájába való, középen láncszerűen két részre osztott hengeres vaspálca, melyen a szájon kívül 2 karika van, az erre csatolt kantár segítségével irányítják és fékezik meg a lovat’. Vő. OrmSz. 66. cigányzabola

cigi-cigi! ~ (Cigikém! Cigikéjje) ’birkát hívó szó’, msz. Nr. [1945 után terjedt el a német falvakba történő betelepedés után, sváb hatásra.]

cihelődik cihölődik (cihölődök, cihö- löcc, -ő, -öl, cihölőggyön) i. ’lassan szede- lőzködik, induláshoz készülődik’. Vérad [virrad], cihölősznek a vendégök haza [ti. a lakodalomból], - Kedves komámasszon! Köszönnyük a vendékségöt. Mink is cihölőggyünk. Vö. OrmSz. 66; SzegSz. I. 216

cihó ~ (-jja) fn. ’kamasz fiú, bakfis leány’. Az a sok vén cihó kigyütt az iskolábu. Csinyának lármát minygyá. Vö. ZsNyj. 88 cikákol cikákul, cikákull (cikákúsz, -ó, cikákújjon) i. ’fulladozik, a torokban megakadt anyagtól sípoló, fuldokló hangot

ad (ember, baromfi)’. Cikákúnak a csibék. Valami lőhet a torkugba. Vö. OrmSz. 66 cimbora ~ (’-jja) fn. 1. ’jóbarát, pajtás’. Vót apádnak éc cimborájja. 2. ’betyárral barátságban lévő ember, a betyárok cinkosa’. Ha ja betyár beszát [betért] a cimborájjihó, azog vendégűték nagyon. E nem árútág vóna ja szélözs világér se. Vö. OrmSz. 660; SzegSz. I. 216

címer cimör (-ök, -gye) fn. ’a lakodalomban menyasszony termékenységét szimbolizáló, feldíszített fácska’. rég. Nr. [A lakodalomra a menyasszony barátnői apró, színes kalácsokból és pattogatott kukoricából karácsonyfaalakú cimört készítenek. Ezt a lakodalmas menet magával viszi az esküvőre, majd otthon a menyasszony elé állítják a lakodalmas asztalra.] L. lakodalmi címer

címeres cimörös mn. ’szépen ívelő, lant alakú szarvú (ökör)’. Ha bepároszták az ökröket, akkor ára izs vigyásztak, hogy cimörös ökörnek cimörös lögyön a párgya.

cinke cinöge ('-jje, ’-jjük) fn. ’cinkefélék, főleg széncinke (Paridae)’. Mikor má ja cinöge madár ászt mongya: „Kicsitér, kicsitér!" Akkor má tavaszodik. - Hun járta az éjjé cinöge madár? Ablakidná átam, cinöge madár. Nd. L. kicsitér madár

cirmos alma cirmos óma (-’jja, -’jjuk) fn. ’borízű nyári alma fajta, sárga héján piros sávokkal’. Cirmos ómát ha vöttünk, vaty hát ha valahunnaj kaptunk, akkor avvá vót pusztán az ómázsbélös.

cirom (cirmát, cirma, ciromgya) fn. 1. ’csíkos rajzolat (gyümölcsön és állaton)’. Kis cirmogvótak a hátán. - A nyáripamuk ómánag van kis piros cirma. 2. ’kukorica címere’. Hozza cirmát a kukorica. Vö. ZsNyj. 88

citera citora (’-jja) fn. ’asztalra helyezhető, húros hangszer, tollpengetéssel ad

58