Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
N négyökrös béres négyökrözs bérös (-se) fn. ’négy ökörrel, szekérrel dolgozó uradalmi cseléd’. Am má rang vót. Előbb az a gyerök vót szántóbujtár, asztán két- ökrözs bérös, csak azután löhetött négyökrös bérös. Ha ügyeközött, akkor kaphatott lovakat és löd belüle igáskocsis. L. béres, kétök- rös béres, szekeres béres, igás béres négysarkos kötény nétysarkos kötény (-nye, -nyük) fn. ’egyszerű kétsze- les félkötény, amelynek felső két sarkát kb.10-10 cm-en nem varrják a kötőpánthoz’. Nr. [A négyarkos félkötény anyaga rendsz. egyszínű, kékfestő anyag.] Divad vót még a nétysarkos kötény. Vót, aki afőső két sarkát kivárta cifrára. L. kétszeles kötény ua. negyvennyolcas ház nyegyvennyócas ház (-a, -uk) fn. ’(ált. csak többes számban) 1945-ben a földosztáskor felparcellázott uradalmak lebontott épületeinek anyagából, a volt uradalmi cselédnek, mint újgazdának állami segítséggel 1948-ban épített ház’. Szoc. [A szabadságharc centenáriumára, lebontott uradalmi épületekből típustervek alapján készült egyszerű lakások (egy szoba, konyha, kamra, istálló, ól) rendsz. egysoros utcát alkottak.] neki néki, nekijje, nékijje hsz. ’valakinek, valaki számára’, kedv. ...kicsit pöködd is mög a borgyut, nehogy szöm árcson nékijje. nekiereszt ~ (-ok, -ő, -öl, nekieresszön) i. 1. ’vmihez hozzáenged’. Nekieresztötte legéni. - Nekieresztötték a népet. Máj egymást gázúták. 2. ’fut’. Nekieresztött a gyerök. - Szé [no hiszen] nekieresztöttem annak a nagy vőgynek. - Eressz neki! Futás hazájig. 3. ’lovat futni enged’. Nekieresztöttem a lovat. - Nekieresztöttem: hács csak szalaggyatok. L. ereszt. Vö. OrmSz. 132. ereszt; SzegSz. II. 194 nekivál ~ nekiváll (nekivász, -ó, nekivájjon) i. 1. 'útnak ered, elindul’. Émönök en is, nekivállok az útnak. 2. ’megjavul, jóra válik vmi’. Talán-talán délután nekiváll az üdő. 3. ’növekedésnek, fejlődésnek indul’. Késébb azér csak nekivát a hizó. - Ha kap éggy essőt, még nekivál [ti. a vetés]. Vö. OrmSz. 579. válik; SzegSz. II. 194 nélkül nékün nu. ’vminek a hiányában’. Gyerök nékün is löz baj ölég. - Fa nékün nem tok [tudok] főzni. Vö. OrmSz. 393 nem nőm (-öt, -ök, -gye) fn. ’nemzetség, család’. Nagy nömbü való. [Híres családból származik.] - Nagy nömbű való, csak kevésre tarti magát. [Ti. szegény, gyarló családból való, de valótlanul előkelő származásával dicsekszik.] gúny. L. nemzet, nemzetség. Vö. SzegSz. II. 195 nemes nömös (-ök, -se) fn. ’nemesi ranggal rendelkező (ember)’. A nömösök nem nészték embörnek a cselédöt. Nemhogy fődosztás! német kötél némöt kötél fn. ’gabonakévéket összekötő szalmakötél, melynek csavarási módja az, hogy a kalászával egymásra helyezett két gabonacsomót saját száruk felé visszahajtják, így azok láncszerűen egymásba kapcsolódnak, aztán a kalászokat a saját szárukba csavarják’. Nr. L. magyar kötél, rác kötél Nem jössz ide? Nem gyüssz ide? ’kutyának szóló visszahívó parancs’. Szőj. Nem gyüssz ide, te dög! nem kell messze menni nem kő messzire mönni Szőj. ’nem kell messzire mennie vkinek, hogy vmire példát találjon’. Szőj. Nem kő messzire mönni. Id van a János bátyád. Aj isfét szögén fődet igényűm. Nem mész? ~ ’kutyát elzavaró szó’. Szój. Nem mész Csibész? - Nem mész haza! 185
