Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
H rakódó a szekerekből. Jó fokhatós lányok dobátákföl a szekérre ja kévét. Éty szekérre tizönkét kepét. L. takarodás horhó ~ (-jja) fn. ’vízmosta szakadék, melynek az alján kocsiút vezet’. Csag bejárát [befarolt] a kocsi a vizmosázsba. Isten késértés gyünni abba a horhóba. Valósággá. Vő. OrmSz. 239 hosszú hosszi mn. ’a megszokottnál nagyobb távolságra terjedő v. a szokásosnál tovább tartó’. Hosszi vót az út Kapósig [Kaposvárig]. Vő.OrmSz. 239 hosszú furulya hosszifurugla ('-jja) fn. ’hosszú méretű, bodzából készült népi fúvós hangszer’. A pásztorembörök magik készitötték a hosszijuruglát. Anygyalom! Nem bódbu. L. furulya hosszúház hossziház fn. ’30-40 m hosszú uradalmi épület, amelyben 10-20 cselédlakás van közös konyhákkal’. Egy- egy majorban 2-5 hossziház volt, benne 40-50 család. Szemmártomba örökké vizezs vót a lakás a hossziházná. - Tudót, hogy hum vótak a hossziházak? Ot kezdött az öregBóha Pista bácsi durgatni [ostorral pattogtatni]. hosszúkocsi hosszikocsi (-jja, -jjuk) fn. ’a parasztkocsi két tengelyét összekötő nyújtó megtoldásával meghosszabbított kocsi, hosszabb oldalakkal ellátva’. Nr. [A rövidkocsi tengelyét gabona és szénahordáskor szerelik át hosszikocsira úgy, hogy a kocsi két tengelyét összekötő nyújtót (erős rúd) lyukak segítségével egymástól távolabbra állítják. A két tengely egymástól távolabbra kerülésekor a deszkaoldalakat is hosszabb, rácsos szerkezetűre cserélik fel. A rakodó felületet még úgy is növelik, hogy az oldalakra, azokat szélesítve négyzetes keretet, un. vendégoldalakat helyeznek föl. A szállítmányt fent nyomórúddal, kötéllel erősítik le a hosszikocsi v. a szekér aljához.] Fijam, hogyan magyarázzam? A hosszikocsi nem azonos a szekérré. A szekér mindég is hosszabb mind a kocsi. Ászt nem is szokták álítani. Álítani csak a kocsit lőhet rövidre, vagy hosszira, amit hát ugye lovak húznak. hosszúlánc hosszilánc (-ca, -cuk) fn. ’vaslánc, amellyel a gabonával, szénával megrakott kocsi, szekér rakományát elől a jármű aljához rögzítik’. Szoc. [A hosz- szúlánc, rudazókötél, balta, fejsze stb. az uradalmi szekér és kocsi tartozékai közé tartozott.] hosszúostor hossziostor (-gya) fn. ’béresostor’. Az az ökör uty tutta má, ha durgatott a bérös a hossziostorrá... L. béresostor hosszú szárú hossziszáru mn. ’magas növésű, nyurga’. Hossziszáru embör vót a gazda. - Jó hossziszáru gyerök. hosszúszék hossziszék (-ök, -öt, -tye) fn. ’négylábú deszkapad’. Talán hosszi- székre űté, hogy ujjan soká oda vótá? [Ti. Ha valaki a vártnál tovább marad vhol, azt mondják róla, hogy hossziszékre űt.\ hosszúszilva hossziszíva. (-’jja, -’jjuk) fn. ’besztercei szilva (Prunus domestica)’. csld. Széplakon, Visnyén szoktam vonni üsszé égy véka hossziszívát légvárnak. Szögénnyebb zsölléröktü. L. kékszilva ua. Ho vissza! ~ msz. ’az első ökörpárt jobbra terelő szó’. Hozzád! ~ msz. ’a lovat jobbra terelő szó’. Hozzád! JulcsalVö. OrmSz. 240 hozomány ~ (-nya, -nyuk) fn. ’a szülők értékesebb ajándéka a házból kiházasodó (férjhezmenő) fiatal számára’. Cselédlánnak nagy hozománnyá nem vót. Ha kapott égy üszőt, vagy égy ma- lacos gäbet. Am má naty szó vót, ha vót sijonérgya jis. 121
