Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

cséphadaró ~ (-jja, -jjuk) fn. a gabona kézi csépléséhez használt eszköz’. Nr. [Kb. 150-200 cm hosszú bodzafa nyélből és erős szíjjal hozzáerősített bükkfa hadáréból áll. A gabonát földre (ponyvára) terítve egyszerre több személy ritmusra ütöge- ti. A zsúp készítés általában napjainkig is így történik.] Előfordult csép alakban is.

csepegés csöpögés fn. ’a tetőről le- csorgó víz által vájt kis mélyedés az eresz alatti földben. Nr. Édösanyám mindég asz tartotta: Gyerökök! Débe nem jó a csöpögézsbe áni, mer azok a szépasszon [rontó szellem] tálgyaji. Ha bele talátok lépni, vagy űni, ujjam betekségöt kaphattok, hogy nyomorúttak marattok egész életötökre. L. csurgás. Vö. OrmSz. 77 csepétel csöpétül, csöpétüll i. ’ritka cseppekben hull (eső, víz stb)’. Csöpétüll az esső, végy rát kabátot! - Te! Un ném, csöpétüll ez a csap. Vö. OrmSz. 77

csepételődik csöpétülődik, csöpétüllő- diki. ’szemerkél, eseget (eső)’. Csöpétülőn- ni kezdött. - Addig-addig csöpétülődött..., végin csak átúsztam. Vö. OrmSz. 78

cséplés ~ (-se, -sük) fn. ’a gabonafélék szemtermésének kézzel, állatokkal (nyomtatással) vagy cséplőgéppel történő különválasztása a szalmától’. Ugye mast ez érdökös. Az urodalomba a cselédség nem csépüt. Cséplést a summások végeszték vaty fogattak cséplőbandát.

cséplő ~ (-jje) fn. ’cséplőgép’. Tudod a Cigám Pétör? Minikét kézit évitte a cséplő. - Bihalokkal huzattákföl a cséplőt. L. gép, masina. Vö. SzegSz. I. 237. cséplőgép cséplőbanda ~ (’-jja, ’-jjuk) fn. ’a gabonafélék kézi v. gépi kicsépléshez szerződött munkások csoportja’. Szoc. [Az uradalmakban a cselédek szegődmény levelében a cséplés mint kötelező munka nem szerepelt. A gabonafélék több hétig

is tartó cséplését v. summások végezték v. a környékbeli falusi zselléreket szerződtették, illetve napszámosokat fogadtak. A cséplést egy cséplőbanda végezte. Tagjai: cséplőgazda v. bandagazda, gépész, 2 ötető, 2 kévemeccő, 4 asztaloslány, 2 zsákulló, 2 szómahuzó, 2 polvahuzó, 2 törekös, 4 kévedobálló, 6 kazarakó (szalmához), viszhordó. A munka a cséplőgazda irányításával folyt. Az egy összegben előre kialkudott bér elosztása a munka végzésének arányában történt.]

cséplőgazda ~ (-jja, -jjuk) fn. ’az uradalmi gabona csépléséhez szerződött munkacsoport vezetője és felelőse’. L. bandagazda ua.

cséplőgép ~ (-e, -ük, -tyük) fn. ’a ga- bonaneműek cséplését, a mag tisztítását végző gépezet’. Alig vótam kilenc éves, má ja cséplőgépből jártam egész napos napszámba. A legrosszabb helön, a polvaligba duktak.

csipelyes csipölös mn. ’rendsz. sovány állat, amelyiknek a szokásosnál jobban kiáll a csípőcsontja’. Akkor a vásárba vigyázni köll, hogy az a ló né lögyön csipölös. A fara lögyön gömbölü...

cserefinta ~ mn. ’közlékeny, beszélni szerető (kisleány)’. Az a kis cserefinta lám beszéte é. L. cserfes

cserény ~ (-ök, cserént, -nye) fn. ’a kocsi v. szekér két végét lezáró, függőlegesen vájatba illeszthető, deszkából készült kocsialkatrész’. [Könnyen széthulló anyag szállításakor (pl. homok, föld, burgonya, kukorica) használták.] L. súber. Vö. OrmSz. 78

cseresznyés vásár cserösnyézs vásár (-gya, -gyük) fn. ’Mozsgón június első hetében tartott vásár, ahol sok cseresznyét is árultak’. (Csak nyelvjárásban ismert.) Mozsgón ev vót az eső vásár, sok

66