Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
cs beász a téeszbe? Mögén cselétködöl? Vö. ÉrtSz. I. 856 cselédkert cselétkert (-tye, -tyük) fn. a szegődött uradalmi cseléd bérébe tartozó 200-400 négyszögöl nagyságú földdarab, amelyen zöldségféléket termelhetett’. [A zselici uradalmakban ált. kenderföldnek is nevezték. Krumplit, káposztát, paprikát, paradicsomot stb. termeltek rajta.] L. kenderföld cselédkönyv cselétkönyv fn. az uradalmi cseléd személyére és szolgálatára vonatkozó adatokat feltüntető munkakönyv’. Mikor az oroszok begyüttek, kiszórták a cselédkömveket mind az udvara. Ki gondúta akkor, hogy a nyugdijná máj köllenelWö. SzegSz. I. 235; ÉrtSz. I. 856 cselédlakás ~ (-sa) fn. ’a gazdasági cseléd lakása’. Lektöpször a cselédlakás fődezs, vizezs vót. Azér mindön évbe kéccör kimeszétünk, hetenként fősikátuk. Vö. ÉrtSz. I. 856 cselédlány ~ fn. 1. ’az uradalmi cseléd 10-12 évesnél idősebb leánya’, csld. Vasárnap a cselédlányok mind étyhelöm vótak. Nótásztak, karikásztak [körtáncot jártak]. 2. ’gazdatisztekhez, más úri családokhoz havi készépnzért elszegődött, a család belső és házkörüli munkáit elvégző, fiatal leány szolgáló’, úri A cselédlány még nem atta be ja zsúron a kávét. cselédlegelő cselédlegellő {fje) fn. ’külön legelőrész, ahol az uradalmi cselédek marhái legelnek’. Nem jártak éty here az urdalmi állatokká. Szentamáson [zselici pta.] tiszta csádé [dudva, tüske] vót a cselédlegellő. Mikor asztán a cselédög zugolóttak, apát szót az intézőnek. Még engöm is üldözött [ti. az intéző] fértákor érte [negyedévi gabonaméréskor]. cselédlépcső ~ (fje) fn. ’nagyobb épületekben, kastélyokban, palotákban az épület hátsó részében a személyzet részére és teherhordásra épített, dísztelen melléklépcső’, kny. Vö. ÉrtSz. I. 857 cselédlevél ~ fn. hiv. L. bérlevél, levél cselédmarha ~ (’-jja) fn. ’a cseléd saját tulajdonában lévő szarvasmarha’. A cselédmarha ritkán járt égy legellőre a gúlává, az uradalmi jószággá. - A cselédmarháknak csordássá van, az urodalmi marháknak gulássa. Nem mindegy! L. cselédjószág cselédnyúzás ~ fn. ’a cseléd mértéktelen kizsákmányolása és a velük szemben alkalmazott embertelen bánásmód’, ir. Vö. ÉrtSz. I. 857 cselédól ~ (-a) fn. ’disznóól sor a cselédek állatai számára’. A cselédól mind vót, annak a hátáná vót és sürü [fiatal fákból álló sűrű erdő], cselédrendtartás cselédröntartás (-sa) fn. hiv. ’a cseléd és a gazda viszonyát szabályozó cselédtörvény mellett az egyes vármegyék által külön kibocsátott szabályzat, amely a cselédtörvény egyes paragrafusait részletesen értelmezi’. [Rendsz. önkényes szigorításokkal kibővíti.] cselédrét ~ (-tye) fn. ’az uradalmi cseléd természetbeni béréhez tartozó, kb. 800 négyszögöl nagyságú rét’. [Minden évben máshol jelölték ki.] Beszéték röggé az asszonyok, hogy mind máj másnap osztik a cselédrétet. cselédség cselétség v. cseléccség (-gye) fn. ’cselédséget tartó személy, család, uradalom v. intézmény cselédeinek ösz- szessége’. Kislán vótam még, de vélek- szök rá, a cseléccség lázodozott, hogy javiccsanak a helzetükön. Strájg vót. Ev vót kilencszászhadba-é, ödbe-é? Má nem tóm. Vö. Értsz. I. 857 cselédsor cselétsor fn. ’a cseléd munka- viszonya, életmódja, társadalmi állapota, gazdasági helyzete’. Losonci is cselétsorbu 64
