Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

c

CA, CA, CA! ~ 1.’malacot hívó hang’. 2. csodálkozást kifejező hang’. CA! CA! De szép kis Ián vagy!

cafat ~ (cafattya) fn. ’rosszerkölcsű (nő), kurva’, durva Büdös cafat! Kőne az uram, mi? 2. mn. rongy’. L. cefet, cemen- de. Vő. OrmSz. 64; SzegSz. 1.207

caffog ~ (caffoksz, -ó, -ol, caffog’gyon) i. ’sárban cuppogva jár’. Csakuty caffog abba a naty sárba! L. caflat

caflat caftat (caftacc, -ó, -ol, caftasson) i. ’sárban lassan, nehézkesen, cammogva jár’. A cselédök, édös istenöm, üsztü tavaszik caftattak abba ja nagy limbuzsba [pocsolyában]. L. caffog

cáfol cáful, cáfull (cáfúsz, -ó, cáfújjon) i. ’tép, szaggat’. Mér cáfullod a virágokat, mi? Fejbeverlek mingyá, néféjj! L. lecáfol. Vö. ZsNyj. 87

cebeg cebög (-ök, ceböksz, -ő, -öl, ceböggyön) i. ’didereg’. Még a tilosi mezőbe elért az esső, jó mögásztam. Ceböktem egész hazájig.

cédulaház - (-a) fn. ’a nagyobb vásáros helyeken az a ház, ahol a vásár napján a helyjegyeket árúsítják és a járlatlevele- ket (passzusokat) átírják’. Ha eladózott az embör a vásárba, a cédulaházná át köllött Íratni a passzust.

cefet ~ cefetös kurva fn. ’rosszerkölcsű (nő)’. Néféj! Naty cefed vót a Nusi. Ismerte jaz egész környék. L. cafat, cemende! Vö. OrmSz. 64

cefreng ~ (-’gye) fn. rég. ’bodzatörköly'.Az asszonyokcsollánzsákon körösztü- facsarták [ti. a földibodza gyümölcsét], A cefreng’gye maracs csak. Főszték a esetét

[bodzalekvárt]! Há. Ev vót a cselédök legvártya.

cekker cékkér (-gye) fn. ’kukoricacsu- héból v. gyékényből font kisebb női kézikosár’. Vót aki értött hozzá, télön a léhábu csinyát magának cékkért, hogy kis elemózsiáját tuggya mibe tönni, ha mönt valahá.

cemende cemönde mn. ’rosszerkölcsű, könnyűvérű (nő)’. Várgyá cemönde! Gyüsz te még a likra. [Ti. lesz még alkalom a leszámolásra]. L. cafat, cefet Vö. OrmSz. 65

cenzár cénzár (-gyei) fn. ’kupec, aki a vásárban állatot nem vesz és nem ad el, hanem az adás-vevésben közvetít, közreműködik’. Há, asziszöt tuttung vonni? A rosseböket! A cénzárok főverték a jószág árát. Vö. SzegSz. I. 210. cendzár

cepedli cépédli fn. ’polka (tánc)’. Nr. [A szót a környékbeli sváboktól vették át.] tréf. L. polka

cepedlizik cepédlizik (-ök, -ző, -zöl, -zön) i. 1. ’polkát táncol’, tréf. 1945 után a fiatalok nyelvében fordul elő. 2. ’lót-fut; szaladgál’. Vót mit cépédlizni a vározsba, mire elintésztem valamit. - Né cépédlizz ebbe ja konyhába!

cerkadozik cérkadozik (-ó, -ol, -zon) i. ’fuldoklik’. tréf. (szh. <crkavati=dögleni) Nagy erők! Ha nem váglak hádba, hát mökhász. Má cérkadosztá. Vö. OrmSz. 65.cerkad

cérnakendő ~ (fje, -jjük) fn. ’pamut anyagból készült, munkanapon használt, paraszti női fejkendő’. Ha möktöhette az a cselédasszon, cérnakendőbű vót neki kettő-három. A szüne attu függött, hány évezs

57