Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

T

száj ed darabik tutyiba járnom. 2. ’kiirtott erdő, bozót megművelt helye’. ...akkor abba a nagy latyagba minygyá möntek ki az árokpartra. Vót ujjan törés, és abba vót nekik retök, mög másmijjen apróvetemény.

3. az első gyalogos nyoma a behavazott úton’. Még nem vót törés az utón, telli lőtt a cipőm hóvá. Vő. OrmSz. 555; törésfőd; SzegSz. II. 595

törli szemét-száját türülli szómét szájját Szój. ’kevés gondja van’. Jó az ém mönyemnek. Débe türülli szömét-szájját, mögy a mezőre. Neköm mög it marad a sog dolog.

törvénybe jár törvémbe jár i. L. törvényeskedik

törvénykedik törvénködik (-ők, tör- vénköcc, -ő, -öl, törvénköggyön) i. ’pereskedik, biróságra jár’. Sokáig törvénköttek is. Jó kerestek az ügyvédök. L. törvénybe jár. Vö. SzegSz. II. 597

törzscseléd törscseléd (törscselégye, törscseléggyük) fn. ’az uradalomnak az a cselédje, aki évtizedeken át egyazon pusztában él és dolgozik’. Mindön pusztába vótak kérőm törscselédök. A gazda, a hajdú az ésőbérös, csősz, parádéskocsis. Nekik nagyob vót a fizetésük, de még inkább számított, hogy magánylakásug (ti. különálló szoba-konyhás lakás) vót, nem köllött neki étykonyhán szoroskonni három, négy családdá. Persze, hogy marattak a valagukon. Jobbára ezög vótak a besúgók is. - Abba ja Fősőkövezsdbe izs vótak törscselédök. Vót aki iru-firu maratt.

traktoros ~ (-sa) fn. ’az uradalom traktorával dolgozó cseléd’. [Az 1930-as évek közepétől a jelentősebb gazdaságok a szántáshoz, a cséplőgép működtetéséhez traktort vásároltak, mellé két traktoros cselédet alkalmaztak] Korcsámba a traktoros Ágoston hát mög esők között

a fronton. - Ketten vótunk traktorosok Szemmártomba.

tráta ~ mn. ’hanyag öltözetű’. Né légy ujjan tráta, hogy mész iskolába? L. pótinca

trécsel tröncsül, tröncsüll (-ök, trön- csűsz, tröncsűjjön) i. ’traccsol, lényegtelen dologról sokat beszél’. Etröncsűnek estédig. - Tinálatok tröncsűnek?

trielez trijelöz (-ök, -ő, -öl, -zön) i. ’trielező szerszámmal vetés céljából gabonát szelektál’. Mi kisebbek mindik trielösztünk a maktárba.

trielező trielöző, trielző (fje) fn. ’hengeresalakú oszlop, melyen körül csigaszerű csatornajárat van, a felül beöntött gabonát alul 3 részre szelektálja’.

Tubi-tubi! ~ msz. ’galambot hívogató szó’. Vö. SzegSz. II. 600

tud valamit ~ (tucc valamit, tuggyon valamit) Szój. ’mágikus erők birtokában van, varázsló tevékenységekhez ért’. Látod-é? A Bóha Pista bácsi tudod valamit. Létüszte a bottyát a mezőbe, a disznók mind körüáták, Ü mög mönt a Jéklihő mullatni. - Édösapám is tudod valamit, de mindigasszonta: nélögyetökrákiváncsijak! - Tuttak is a régi pásztorembörög valamit. Még az öreg Hegedűs májig is. Ez é, aki csordázs vót Ómamellékön é.

tudós ~ (-sa, -ssuk) fn. ’mágikus képességekkel rendelkező személy, rendsz. pásztor és kocsis’. Azér régön izs vótak tudós embörök, ha nem is jártak oskolába. - Mit mongyak? Májig is élő embör a Bóha Pista bácsi. Asz mongya neköm mind bujtárgyának: Né mönny té az erdőbe disznók után, beszégessünk. Este mögrászta a tarisznyáját, az összes disznó hiba nékün mind összeszalad a hidná körülötte. De kárba se mönt soha éty se.

243