Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

p

válosztási malac. Abba az üdőbe nagyon is aranyozs vót a pásztorembőrnek [ti. örült neki, nagyre értékelte].

perzsel pörzsüll (pörzsűsz, pörzsüj- jön) ti. a leölt disznónak (hízónak) a szőrét szalmával leégeti’. Pusztán a cselédökné nemfórászták a disznót, hanem pörzsűték.

peszterice labda ~ (’-jja) fn. ’a fák görcsös kinövéseiből és száraz taplógombából faragott labda’. Gyermekjáték. Cselégy'gyerökökné nagy újság vót a gumilabda. Peszterice labdáng vót. Igasz, hogy veszélözs... - Szároz, mind a peszterice. L. taplólabda

petrence petrönce (’-jje) fn. ’kisebb méretű szénaboglya’. Nr. [Főleg vizenyős helyre raktak petrencéket, hogy súlyúknál fogva le ne süllyedjenek a vizes talajba.] Hun a rét jobban berkös, oda csak petröncéket szoknak csinyáni. Vő. OrmSz. 434; SzegSz. II. 303; ZsNyj. 154

petyekes petyekös mn. ’korhadt, egyúttal nedves is’. Abba régi üdőbe nem igön vót gyújtónk. Este petyekös tüsköt töttünk a tűzre. Az röggelig ébüzsölgöt [pa- rázslott] szépön, nem köllöttgyufa. L. pud- vás, redves, reves

petyereg pötyörög (pötyörgök, pötyö- röksz, pötyörgő, pötyörgöl, pötyörög’gyön) i. 1. ’(kisgyermek) gagyog, beszélni tanul’. Ma készt pötyörögni a kissebbik onokám is,pejik csak éves. 2. ’vmely idegen nyelvet kezdő fokon beszél’. Pötyörgök kicsit némötü. Vő. OrmSz. 445. pötyörög Pi-pi-pi! ~ Pi! Pi! Pi! ~ Pipi! Pipi! msz. ’csirkét, tyúkot hívogató szó’.

piac piharc (-a, -uk) fn. hely és alkalom, ahol az emberek élelmiszer nyersanyagot és kevésbé értékes használati cikkeket szereznek be’. Nr. [1945 előtt piacot csak városok tarthattak. Kisebb

városok hetente egyszer, nagyobb városok hetenként kétszer.] Cselédasszon nem möhetött piharcra árúni. Nem izs vót mit, mög az urodalom se engette vóna. - A nénémék zsöllérök lőttek. Abbú étek, hogy mindön piharcra vitte fejin a tehénhasznát elanni. L. hetipiac

piacoz piharcull (’-sz, ’-jjanak) i. ’nagyobb gyakorisággal árút piacra visz eladni’. Az Ádi körösztfi nem tudott észegőnni, émöntek árendás házba. Akkor a körösztlány piharcúni kezdött. Ity tuttak fönnmaranni. Néféjj! A gazdag pógár má nem járt épiharcúni.

pila ~ fn. ’kis házi csótány (Phyllodromia germanica)’. Márcodón az öreg Katanécné natypéntököm meszte- lenyen körüfutotta a házat, hogy a pilák émönnyenek. A Sülé Gyura mög látta... L. bükkfabogár, pilicskó, pilabogár, ruszki- bogár

pilabogár ~ fn. L. bükkfabogár, pila, pilicskó, ruszkibogár

pilicskó ~ fn. Összemászkérállik a könyeret a pilicskók. L. bükkfabogár, pila, pilabogár, ruszkibogár

pilinga ~ (’-jja) fn. ’kés penge’. Ej jó kézs barátom! Néd mijjen erős pilingájja van.

pilled ~ (-ök, pillecc, -ő, -öl, pilleggyön) i. ’tikkad, lankad, a melegségtől elbágyad’. Pillennek a tikok. - Pillének a kukoricák [ti. a mezőn], L. elpilled. Vö. OrmSz. 436; SzegSz. II. 306

pilledt pillett mn. ’fülledt’. Ujjam pillett a levögő. Mög’gyün rá valami üdő [ti. a zivatar].

pillog ~ (pilloksz, -ó, pillog’gyon) i. ’pislog’. Pillog a lámpátok, nincs rajt olaj. L. pinnyog, pinyókál

pintér ~ (-ök, -gye) fn. ’(uradalmi cseléd) képesítéssel nem rendelkező, kádár

201