Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

N nagyvásár ~ (-gya, -gyük) fn. Vá­sár, ahova lovat, szarvasmarhát, disznót vegyesen visznek eladásra, sátrak alatt pedig mindennapi használati tárgyakat is árusítanak’. Nagyvásár vót Szigedbe. Apád elattajaz intéző üszejét, a pénzt mök kilopták a zsebibü. - Asziszöd ez is nagy­vásár, hogy mindön eladó? - Cselédembör nagyvásáron vását be magának. napa ~ fn. anyós’. Engöm a napam nagyon szeretőit. Engöm kívánt az utósó órájjába is. Igaz, én a napamat mög is takarítottam [megbecsültem és gondoz­tam], Vö. OrmSz. 392; SzegSz. II. 187; ZsNyj. 148 napfelkelte napfőkőtte fn. ’napkelte’. Nr. [A pusztai néphit fontos szerepet tu­lajdonít a napfelkeltének. A különböző varázsló és ráolvasó babonás tevékeny­ségeket leginkább hajnalban, a derengő homályban végezték.] Napfőkőtte előtt az asszon kimönt a temetőbe, akkor ot ki­avatkozott [ti. szülés után babonás szer­tartást végzett]. - Komámasszon! ...mos­sa mög vele a sebgyit, és öncse napfőkőtte előtt a körösztutral - Aki napfőkőtte előtt émongya mit ámodott, az bevalósodik. Vö. OrmSz. napfelkelt; SzegSz. II. 188 napkeltétől, napnyugtáig napkététü, napnyuktájig Sz. ’munkaidő behatárolása az uradalomban’. An nem vót ám a pusz­tán, hogy nem tóm napi nyóc óra, mind a demográcijába. Nyáron hajná öt órakor má bérös, kocsis, summás mind kinn vót a mezőn. A napszámosok is..., és addig, még lé nem mönt a nap. A bérös háromkor két, este tiszkor möhetött haza. Ev vót kérőm a munkaüdő: Napkététü, napnyuktájig. Télön azér má este hatkor vége vót. L. látástól, vakulásig napszám ~ fn. ’ledolgozott napok szerint pénzben fizetett (mezőgazdasá­gi) munka’. Azogba a harmincas évekbe az urodalomba égy női napszám nyócfan fillér vót, erős férfiaknak éty pöngő húsz... De viszont! Ety kiló cukor mög a hódba éty pöngő tizenöt fillér..., hat fillér vót éty kátula gyufa! Vö. ÉrtSz. I. 856 napszámos ~ (-sa) fn. ’napszámbér el­lenében munkát végző (ember)’. A cselédöt utyfogatták fő, ha tudót napszámost álittani. Mökkövetéték. Nagyon követéték! Nem ám, hogy iskolába járni! Napszámba jár­tak a gyerökök. - Ha napszámos nem tutta mögmondani, hány napod dógzott, a világér ki nem fizették. Vö. SzegSz. II. 188 nász ~ (-sza) fn. ’a házastársak szü­leinek egymás közti rokoni viszonya’. Nézzön ide kedves nászom! Vö. OrmSz. 392; SzegSz. II. 189 nászasszony nászasszon fn. ’a házas­társak szüleinek egymás közti viszonya’. Tuggya nászasszon? Asz szokták monda­ni: a vöm nem fijam, a mönyem nem lá­nyom. Vö. OrmSz. 392; SzegSz. II. 189; ZsNyj. 79 ne adj rám utat né aggy rám utat Szőj. ’ne árulj el, ne szolgáltass ki a szóbeszéd­nek v. gyanúnak’. Né aggy rám utat, de a Mártin Jóska rontotta mög a tehenedet. - Te tucc róla, de reméllöm, nem acc rám utat. Né! ~ ’lovat, szarvasmarhát, disznót, birkát terelő szó’. negyedes negyedös mn. ’negyedrész termésért művelésre adott uradalmi ve­tés’. Negyedösnek csak kukoricát attak, utyhogy akkor az uradalom é izs vetötte saját maggá. négyes béresostor négyes bérösostor fn. ’négyes ökörfogathoz alkalmas hosz- szú nyelű szíjostor’. L. béresostor négyes konyha ~ {’-jja, jjuk) fn. ’négy cseléd család által használt közös, füstöskonyha’. L. kettes konyha, közös­konyha, fűstöskonyha 184

Next

/
Thumbnails
Contents