Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
M mosókendő ~ (-jje, -jjük) fn. ’pamut anyagból készült, munkanapra használt paraszti fejkendő’. Vótam ujjan szögén- ségbe, hogy egyik mosókendőmet szárogat- tam, a másikat hortam. Nem vót rávaló. L. cérnakendő ua. mosónő mosóné (-jja) fn. ’a földbirtokos v. gazdatiszti családokhoz ruhamosás céljából bejáró cselédasszony’. Harsogjon anyám vót a mosóné a grójékná, este mindég hozott haza a köténnyibe nekünk gyerököknek ék kis gyümőcsöt, sütemént, ha vót maradék... mosóruha ~ (’-jja) fn. ’könnyen mosható textil, nem kényes karton’. Mögis- merni a cselédlányokat. Mosóruhában gyünnek misére. mosóteknő mosóteknyő (-jje, -jjük) fn. ’ruhamosásra használt, kb. 100-120x40 cm méretű, egy fatörzsből (fűz-, nyár-, hárs-, bükkfából) vájt faedény’. Péntökön a röndös katalikus asszon nem mosott ruhát. Annyit talán, hogy a mosóteknyőbe beásztatott, de csak szombaton mosott. Mer ászt mongya: ja péntökön mosott ruhába belecsap az istennyila. most mast, mastat, mastannék hsz. ’jelenleg, éppen ebben a percben’. Kiskorába ippeg it tött az annya, mim mast ez. - Mastannék tésfonyó [fonsz] ? - Mastat má el akargyák felejteni, mi vót a cselétházná. Vő. OrmSs. 386 mosztra ~ mn. 1. ’ügyetlen, otromba’. Mönnyön innej a mosztra kezejivé! 2. ’otromba, formátlan, durva kidolgozású’. Én horgyam észt a mosztra cipőt? Vő. OrmSz. 386 mörcög ~ ig. ’halkan, gyengén bőg (tehén)’. Mék [megyek] röggé az istállóba, má az ajtóná hallom, hogy mörcög a tehén. Hát a borgyu néz velem szömbe [ti. váratlanul megellett a tehén]. múlik-marad mullik-marad Szőj. ’te- lik-múlik az idő, vminek a megtörténte elmarad’. Mút-maracs csak, ezök mög várták, hogy majt kapik az árát. - Ez addig mullik-marad még szépön é löszfelejdve. munkás ~ (-so) fn. ’egy évnél rövi- debb időszakra (ált. 6 hónapra) szerződtetett mezőgazdasági munkás’, csld. Ha vót ujjan öreg mustra ökör, ászt vákták lé munkásoknak. Erágni nem löhetött. munkásbor munkázsbor (-a, -uk) fn. ’gyenge minőségű siller (rózsaszínű) bor, melyből nyári, nagy dologidőben (aratás, behordás, cséplés, zsákolás) az uradalom naponta délben, egy litert mért ki a nehéz munkát végző férfi cselédeknek és sum- más féfiaknak’. A Papp gazda szokta mérni akkor débeja munkázsbort a bérösöknek. De nem vót ám ereje. L. csigér murnya ~ (’-jja) fn. ’szénatörmelék, szénapelyva’. Kisöpörtem a murnyát a jászóbu. mustoka tök ~ (-tye) fn. ’különböző formájú dísztök’. Máskor édobátunk a mustoka tököket, más mög árújják. mustra ~ (’-jja) fn. ’papírból kivágott szabásminta’. Máma lössz a naptya, hogy az ángyottu ékéröd a mustrát. Kiszabom a szoknyádat lány. Vő. SzegSz. II. 173 mustra ökör mn. kiöregedett, kiselejtezett és csak könnyebb munkára alkalmazott ökör’. Üsszé, két mustra ökörré vizet hortam agéphöl. - Intéző úr az istenit magának! Mustra ökrét vágatja a summás- nak? Nd. Vö. SzegSz. II. 173 muszkul ~ muszkull (muszkúsz, -ó, muszkújjon) i. ’(főtt krumplit, gyümölcsöt) kézzel péppé nyomkod, zúz’. Nem vód darállójjug, uty kézzé muszkúták a szöllőt. Vö. OrmSz. 387. muszkol mutat mutaszt (-ó, -ol, mutasson) i. ’vmely tárgyra irányítja a figyelmet’. 181
