Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

M

mögáliccsak ténektök mindönt, ami a házba köll. L. beállít

megbuggyan mögbuggyan (-nyon) i. Vmilyen étel, befőtt v. lekvár megerjed, elromlik’. Ki is dophatitok. Mögbuggyant a légvár. Vő. OrmSz. 57. buggyan

megcsappan mökcsappan (-ó, mök- csappannyon) i. súlya kevesebb lesz, lesoványodik’. Mökcsappantak a kesék [fehérszőrű angol sertések], L. lecsappan. Vő. OrmSz. 74. csappan

megcsibrál mökcsibrál, mökcsibráll (mökcsibrász, -ó, mökcsibrájjon) i. csőrével gyümölcsöt, növényt megcsipked, letép’. A sog büdös seregéi csibrálli mög a cserösnyét. L. csibrál

megcsimel mökcsimel, mökcsimell ts.i. ’elcsen, ellop’, fám. It hattam a kesz- tyümed, de má nincs. Valaki szépöm mök- csiméte. L. elcsimel

megcsökik mökcsökik (mökcsöksz, -ő, -öl, mökcsöktyön) i. ’satnyul, a fejlődésben elmarad’. Jábal Nincs az annyáná tej. Nem csoda, ha mökcsökött [ti. aborjú], - Te Jani! Mökcsökik ez a csikó. Vő. OrmSz. 89 megcsömörlik mökcsömöllik (-ök, -ő, mökcsömölőggyön) i. Vmitől étvágytalan lesz, gyomorrontást kap, undorodik’. Sokat szopott ez a borgyu. Attu csömöllöt mög. - Mökcsömöllöttem attu a sog betekséktü, amit a kórházba láttam. - Nr. Ha mökcsömöllött a borgyu, ény nyerstojást kibököttek árral, Beleálitották erős ecödbe. Asztán beletötték a borgyu szájába. L. megmohókodik. Vö. OrmSz. 90

megdolmányol mögdómányul, mög- dómányull i. ’megver, ütlegel’. Mondi neköm a tanittóné, hogy a gyerök nem vót iskolába. Na én este mögdómányútam. L. dolmányok Vö. OrmSz. 103. dolmányol megdöcöl mögdöcül, mögdöcüll i. ’(bölcsőben, teknőben, ölben) elringat’.

Sokat mögdöcűtelek méggyerög vótá. - Sokat mögdöcűtem az onokákjimat. L. döcöl megegyez mögéggyez (-ök, -ő, -öl, -zön) i. ’vkire v. vmire hasonlít’. Az én ruhám mögéggyez anyijévá. Csupág [teljesen]. - Tisztára mögéggyez az aptyává. Márég má út tösz.

megéhezik mögehüll (-ök, mögehűsz, mögehüllünk) i. ’éhes lesz’. Mögehűté gyerök? - Gondúhattya, hogy mögehűtem. Röggetű estéiig a mezőn été nékün. - Mire a piharcra értünk, en is, a disznók is mögehűtek.

megelőz mögelőz i. ’béréből előleget vesz fel’. Szoc. [Némelyik cseléd, kinek nem volt elég a lisztje és pénze a bérfizetésig v. fértáltu, fértálig, előleget kért. Előleget kérni szégyen volt.] Nagyon mögelősztem magam, nem tóm mibü lösz kitartásom [ti. miből fogom a családot egész évben eltartani] ?

megemberesedik mögemberösödik (-ök, mögembörösöcc, -ő, -öl, mögembö- rösöggyön) i. ’megférfiasodik’. kedvesk. Szerbuz gyerök! Egész mögembörösötté. L. elemberesedik. Vö. SzegSz. II. 106

megenged mögenged (mögengeggye) i. ’(az uradalmi vezető) a részesművelésre kiadott termények munkálataira (betakarítására) engedélyt ad’. ...üsz tájba vót, mögengették a kukoricát, mikor kapom a frontru a levelet, hogy mökhát az uram. L. megereszt. Vö. OrmSz. 128. enged; SzegSz. II. 106

megér mögér (-ök, -ő, -öl, mögérgyön) i. vmit alig tud (megtenni)’. Kifárottak szögén álatok, mögérnek lehincűni [lihegni]. - Mögérög végezni, annyi dógom van. Vö. OrmSz. 131. ér

megereszt mögereszt (-ök, -ő, -öl, mögeresszönj i. 1. ’(az uradalmi vezető) a részesművelésre kiadott v. más termé173