Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
K geket, irányítja a családi rendezvényeket (az étkezés rendjét, stb.), uniformisban jár, ellátja a földesúr körüli személyi teendőket (öltöztetés stb)’. A bárójékná uty tudom egész háború végéjig vót komornik. Mindég csokornyakkendővé járt. komp ~ fn. ’egy-egy tulajdonos rétje, szántóföldje határát jelölő mesterségesen készített dombocska’. Nr. [A cselédföldek mesgyéjére szakaszonként kisebb földkupacokat, kompokat csináltak, jelezve, hogy kinek meddig tart a földje.] Szúrd az ágot a komba! Vö. OrmSz. 313 kondor ~ mn ’göndör’. A mangalicának ugye má kondor a szőre. - A pógárlá- nyok innepre nagyon szerették kisütni a hajukat, szerették ha kondor a hajuk. kontat ~ (kontacc, -ó, -ol, kontasson) i. ’rossz szándékból, durva tréfából vmilyen helytelen cselekvésre biztat’. A többi embör az istállóba kontatta, hoty csak üzsd afeleségödet! L. fel-, rá-, főkontat, lovai kontyfésű konytyfésü (fje) fn. ’széles, díszes, kontymagasító csontfésű, melyre az asszonyok a kontyukat tekerik’. Aki nem csinyát naty konytyot konytfésüvé, ászt mökszóták: Ujjan hitfány asszon vaty, hogy a kontyodat se birod é? - Eveszött a konyty, hová lőtt az asszon? tréf. - Véty konytyfésüt, hogy asszon lögyé! [Ti. hogy tekintélyes asszony legyen.] Vö. SzegSz. 1.806 konvenció komvenció, komvencijó, (-jja) fn. ’cselédek évi bére, főleg természetbeniilletmény’. Szoc. [Egy közcseléd évi bére: 8 q búza, 8 q rozs, 20 pengő, 20 kg só, 8 m tűzifa, 1 hold kukoricaföld, 800 négyszögöl rét, 200 négyszögöl kenderföld [kert]. Ezenkívül urasági legelőn tarthatott 1 tehenet, 1 borjút, 1 anyadisznót a malacaival.] Vö. OrmSz. 314 konvenciós cseléd komvencijós cseléd (-öt, -ök, cseléggye) fn. ’uradalomban, évi természetbeni fizetésért munkát vállaló férfi’, hiv. Az apám akkor komvencijós cseléd vót a Zicsi grófokná. - Kérőm szépön, a komvencijós cselédnek szabaccság nem járt. Vásárra, ha elengette az a jóhüszömü uraság, vagy intéző. L. cseléd, gazdasági cseléd, uradalmi cseléd konvenciós fa konvencijós fa (-’jja, -jjuk) fn. ’a cseléd évi béréhez (konvenciójához) tartozó 8-12 erdei méter tűzifa’. Ha ja komvencijós fába hasápfát attak vaty hengörfát, abbu nyóc métörjárt, ha semmiérő botfát, akkor abbu azér tiz tizönkét métört is attak. konvenciós orvos komvencijós orvas (-sa) fn.’évibérértacselédekgyógyitását ellátó orvos’. Szoc. [Rendszerint a pusztától távoleső nagyobb községben v. városban lakott. A cselédek csak súlyos esetben vehették igénybe, akkor is a legolcsóbb gyógyszert Írták fel nekik. Aki orvoshoz ment, annak már a halálát is várták.] A komvencijós orvast nem érdökűte, mijjen lakázsba van a cseléd. Hárságyon a szakállas orvas el akarta zárni a gyerököt, hogy ragálos, hogy a vöröst é né kaptyák. Hogyan löhetött a közös konyhát ézárni? kopasz búza kopaz búza (’-jja) fn. ’tarbúza’.Akopaz búza vörözs vót..., abba örűtek, hogy nem vót talákos [toklászos]. - Kopaz búzát nem termét az urodalom, mer ászt támatta [megette] a szarvas Vö. SzegSz. I. 808 kopaszt kopoz, koboz (-zó, -zol, -zanak) ti. 1. ’liba, kacsa tollát szárazon kézzel elvátolít’. Ha vótak nagy lányaji, a cselédasszon tartott récét, ászt évönte kéccör is koposzta, hogy lögyön kis tollúk a vánkossugba. 2. ’kukoricát morzsol’. Micsinál öreganyád, gyerök? Kukoricát koboz. L.kopoz 151
