Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

korfekütt az ipám hidegágyon [ravatalon], Vö. OrmSz. 253; SzegSz. I. 637

iparkodik ~ (iparkocc, -ó, -ol, ipar- kogyon, iparkosztok, iparkonnak, iparkosznak]) i. 1. ’serénykedik, azon igyekszik, hogy vmilyen kitűzött célt mielőbb elérjen’. Mindég azon iparkottam, hocs csag valamink lögyön [anyagiakban gyarapodjunk], 2. ’vhova siet, vhonnan gyorsan el akar jutni’. A szomszédék is iparkosznak hazafelé. - Iparkogy vissza! Vö. OrmSz. 153; SzegSz. I. 637

iperedik ipörödik (-ök, ipöröcc, -ő, -öl, ipöröggyön) i. ’erősödik, fejlődik, növekedik, betegség v. legyengült állapot után megerősödik’. Szépön ipörösznek a malacok. - Szépön ipörödött a ló, pedig hád valamijjem beteg vót. L. kiiperedik. Vö. OrmSz. 253

ippeg ~ hsz. ’éppen’. Ippeg ára gyütt az intéző, monygya neköm: Hum van az urad?Vö. OrmSz. 254

iprikál ~ iprikáll (iprikász, -ó, ipri- kájjon) i. ’természetes szükségét végzi, bélsárt ürít’.

iprikel iprikül, ipriküll (-ök, iprikűsz, -ő, iprikűjjön) i. vmilyen megtorlástól félve elszalad, elmenekül’, gúny. Mire a gazda odaért, mink má iprikűtünk. - Elő ember még az öregMózs. Mök tuggya mondani, hogy iprikűtek el azok.

irásbelileg irázsbelileg hsz. 1. ’irodalmi v. köznyelven’. Csak irázsbelileg Baranya. Élőbbekbe Somogy vót. - Édösapám csak úgy monta: Émögyök Boronyába. - Irázsbelileg ugye asz monták: major. Mi mög csak pusztának montuk. 2. ’hivatalos írás, törvény szerint’. Irázsbelileg a cselédnek szabaccsága nem vót. Azér az urodalom kötelezs vót három napot anni vásárra. - Irázsbelileg Bakócán születtem, valójjábafősőkövezsdi születézs vagyok.

írka irka (’-jja, jjuk) fn. ’iskolai írófüzet’. Az eső, második osztálosoknak még nem vót irkájjuk. Csak palatáblára irtunk az ellemibe.

írnok Írnok (-tya) fn. ’a majorbéli irodai munkát, gazdasági és hivatalos levelezést végző alkalmazott’. [Általában érettségizett, vagy gazdasági középiskolát végzett ember.] Ha jó vitték a szerepöt [ha ügyesen, hozzáértéssel dolgoztak] az irnogbu is löhetött intéző.

iroda ~ ('-jja) fn. ’rendsz. a gazdatiszti ház, kastély azon helyisége, ahol az uradalom irányításának adminisztrációja, a cselédség személyi ügyeinek intézése (fogadás, elbocsátás stb.) és az időszerű teendők eligazítása az un. parancskiadás történt’. Üdőfőmondáskor mindön cselédnek mök köllöttjelönni az irodán. Ev vót február huszonharmadikán este. -Agazda, az öregbérös, a csősz. Ez a három mindön nap, télön ötkor, nyáron este nyóckor mögjelönt az irodán parancskijadásra.

iról-firól iru-firu Szőj. ’apáról-fiúra, szájról-szájra’. Ez úgy iru-firu maratt. - Ez a beszéd, mög a mese iru-firu szát. A cseléd nem igön óvasott.

irtás ~ (-sa) fn. ’kiirtott erdő, ahol a földben maradt gyökerekből rendsz. bozót keletkezik, letarolt erdő’. Tavasszá az irtásogba annyi vót az epör [szamóca], ko- sárszám löhetöt szönni.

ismétlő iskola ~ ('-jja, ’-jjuk) fn. ’1945-ig az elemi iskola kötelező 6 osztályát elvégző azon fiatalok számára rendszeresített oktatás, akik nem tanultak tovább’. Szoc. [Az un. ismétlő iskolában 2 évig (16 éves korig) kötelezően hetenként kétszer, 2-2 órát kellett a volt elemi iskolában eltölteni, ahol az alaptantárgyak ismétlése és gyakorlása mellett némi mezőgazdasági és háztar-