Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)

Szótár

H

harmadikliszt ~ (-tye, -tyük) fn. barnaliszt, gyenge minőségű búzaliszt, amelyben bennmarad a korpa egy része’. Aki vót natycsaláddá, hogy a könyérbü nem vót kitartása, am mindég harmadik lisztöt kért. Abbu többet kapott, de - Isten bocsássa mög - abbu majnem, hoty fekete lőtt má ja könyér.

harmados ~ (-sa) fn. 1. ’egyharmad rész termésért megmunkálásra kiadott föld’. Szoc. [Az uradalom szántotta, vetette, a részesmunkás volt köteles megkapálni, és a termést begyűjteni. A termény hazaszállítását szintén az uradalom végezte.] Abba az üzbe ja nyári jászóná vót a harmados. 2. ’a részeművelésért adott harmadrész termény’. Mögengették a harmadost hordani. - Mögengették a harmadost. 3. ’a termény harmad részéért megmunkált (kukorica, krumpli, répa)’. Harmados répáng vót. Vö. OrmSz. 219; SzegSz. I. 569

harmados krumpli ~ (-jja) fn. ’kapálás, töltögetés, fölszedés ellenében a termés harmadrészéért, cseléasszonyok által megművelt uradalmi krumpliföld’. L. részes krumpli ua.

harmados kukorica ~ (-jja) fn. ’kapálás és leszedés ellenében a termés harmadrészéért, cselédasszonyok által megművelt uradalmi kukoricaföld’. L. részes kukorica ua.

harmados répa ~ (-jja) fn. ’kapálás, egyelés és kiszedés ellenében a termés harmadrészéért, cselédasszonyok által megművelt uradalmi répaföld’. L. részes répa ua.

háromláb ~ (-ot, -ok, gya) fn. ’vasból készült háromlábú, alacsony edénytartó, melyre lábast v. fazekat tettek főzéskor a szabadtűzhely felett’. ...kemönce szájjába töttünk a háromlábot. Aláhusztunk a parazsat. Azon jősztünk. Nem ám mim mast. Vö. SzegSz. I. 571

háromnegyed konvenció háromnegyed komvencijó (-jja) fn. ’egy uradalmi cselédbér háromnegyed része’. Mér mindön hétön leventébe köllöt mönni, azér háromnegyed komvencijót kaptunk csak.

harsog ~ i. ’(állat v. ritk. ember) az ételt habzsolva, jóétvággyal ropogtatva eszi, zabálja’. Úgy ősznek, csakuty harsog! - Szinte harsogott, úgy legetek a marhák a kaszállóba.-Mögöttékagyerökök, csakuty harsogott.

hasas ~ mn. 1. ’terhes, állapotos nő’. Falu végén hasas lány, irót, vajat kíván! Nr. [Vajköpüléskor mondogatott ráolvasó szöveg, hogy a vaj hamar összemenjen.] 2. ’vemhes emlős állat (ló, tehén, birka, kecske, nyúl stb.)’. Nr. Vót egy meddő tehenenk. Évittem én a szigeti vásárra. Este jó kiötettünk élesztős korpává. Másnap nagy hasa lőtt. Montam is a vövőknek: - Hát nem láti, hogy hasas? Má rúg benne a borgyu.

háskó ~ (-jja) fn. ’hágcsó, az emberi közlekedésre szánt, ajtónélküli kerítés kapujában a két oszlop közé vert, 30-40 cm magas cölöpsor’. Nr. [Célja, hogy a baromfiak ne menjenek át rajta, de az ember átléphesse. Rendszerint a falut kerítő sövényen, kertek bejáratánál alkalmazzák.]

hasló ~ (-jja) fn. ’lószerszám része, a ló első lábai mögött, a hason átcsatolt vastag szíj’. Vö. OrmSz. 220; SzegSz. I. 573

hastok ~ (-tya, -tyuk) fn. ’szétszedhető, kb 120x80 cm méretű 8-10 cm vastag bükkfa asztal, a levágott sertés bontása, feldarabolása céljára’. Ángyom, má hastokon van a hizó! - Hastokon készüli a hurka, kóbász, sfártli, de nem vót mindön családnak, akkor kűcsön atták egymásnak (ti. a cselédek).

114