Eperjessy Ernő: Regionális cselédszótár. A zselicségi uradalmi cselédek regionális szótára 1900-1950 (Kaposvár, 2010)
Szótár
elmaradhatatlan szerszáma. Ezzel dob a disznó után. A jó kanász úgy dobja a botot, hogy a bunkós fele csapódjék a disznóhoz, így az nem sérül meg. A bozogán eltiltása után (kb. XIX sz. vége) jelentősége megnőtt.] Hovatovább odadopta az intézőnek afurkózsbotot, hogy ü nem őrösz többed disznót... - Furkózsbottá adott neki [ti. megverte]. L. kanászbot, pásztorbot furulya furugla (-'jja) fn. ’bodzafából faragott fúvós hangszer’. Vót ujjan jószág is, ami ha hallotta afuruglát, akkor körüát. Főképpen a birka. Legjobban a juhász furuglát. Débe jobban étudott pihenni. Nr. [Ti. a furulyaszó hallattára a nyugtalankodó birkanyáj megnyugszik, nem kóborol el, a pásztor is tud pihenni.] L. hosszúfurulya. Vő. OrmSz. 175. furulya; SzegSz. I. 481 fuszekli fuszékli (-jja) fn. ’gyapjúból házilag kötött jégzokni’. Nr. [Készítésének módját és nevét a környékbeli sváboktól tanulták a cselédek.] Kössetök neköm isfuszéklit! L. szekli. Vö. SzegSz. 1.481 futkozókocsis ~ (-sa) fn. ügyeletes kocsis, aki a majorban váratlanul előadódó szállításokat végzi’. A futkozókocsis mönt a bábájér, orvashó, körösztüllőre. Mikor mi adódott. Kinn a mezőn az nem dógozott édösfijam. futóló ~ fn. ’telivér, jól futó, könnyűtestű lófajta’. Szoc. [Elsősorban hintó és parádéskocsi vontatására használták.] A parádéskocsisnag vót két pár futólova. Ha az éggyik éfáradod, befokta minygyá a másikpárt. L. parádésló fuvakodik fujakodik (Jujakocc, -ó, -ol, fujakoggyon) i. ’szikkad, szárad’. A kocsmáná mögálunk. A lovak had fujakoggyanak [ti. az izzadtságtól], L. fuvakszik, kifuvakodik, megfuvakodik fuvakszik fujakszik (-ó, -ol, fuja- koggyon) i. ’szikkad, szárad’. Ha kicsit fujakszik a főd, lőhet, hogy évetögetünk. - Szengyörnapra má kifujakottak a pusztautak, tuttak a cselédök hurcúkonni. L. fuvakodik. Vö. OrmSz. 176. fuvakodik; ZsNyj. 106 fuvaros ~ (-sa) fn. ’kocsin, lovakkal való szállítást bérért foglalkozásszerűen v. alkalmanként végző személy’. Az erdészetné leginkább a terecsönyi szö- génnyebb némötök vótak fuvarosok. Fát hord-tak le ja depóra. L. robotos. Vö. ÉrtSz. 426 fuvaroz ~ (-sa) fn. ’járművön bérért szállít’. A jámborkaji erdőbű robotosok fuvaroszták lé ja fát a depóra, én köbösz- tem, ki mennyit. Vö. ÉrtSz. 426 fűköröm ~ (fükörme, fükörmiik) fn. ’a szarvasmarha páros patái (körme) feletti két kis köröm, amely járás közben nem érinti a talajt’. Halod-é? Vakard má nög a fükörminé is ászt a tehenet, ott se lögyön szaros! fűrészpántlika fürészpántlika (-’jja) fn. ’csipkézett szélű selyemszalag, farkasfog’. A löbbögős rétlire [kihúzott derekú női blúz] elüfürészpántlikát vártunk. fürgető ~ (fje) fn. ’kocsi alkatrész, az első tengely felett az oldalakat tartó két fül’. füstöskonyha ~ (-’jja) fn. ’a cselédlakások közös konyhája, melyet 2-4 család használt’. Szoc. [Volt benne egy kemence és annyi tűzhely téglából, ahány család főzött. Kéménye és ablaka nem volt. A füst a padlásfeljárón, az ajtón és a kéménysze- rűen kiképzett menyezetrészen át távozott. Az ajtó vízszintesen kétrészes volt. Az alsó ajtót zárták, hogy az állatok be ne mehessenek, a felsőt nyitva hagyták, hogy világos legyen.] A füstöskonyhát nem F 101
