Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Természetes, hogy a nagy mester mellett ő is akart valaki lenni, ezért Józsi bácsit nem hagyta nyugton addig, míg be nem íratta őt Rákosi Szidi színiiskolájába. Ezt az iskolát ugyan elvégezte, de színésznői tehetsége nem lévén, csak Józsi bácsi rábeszélésére volt hajlandó őt Beöthy László kisebb szerepekre alkalmazni. Beöthy rövidesen elbocsátotta és ezután egy-két kisebb szerepben az Andrássy úti kabaréban is fellépett, de sikere itt sem volt és színészi pályája ezzel véget ért. Ha Lazarine néni csomagot küldött Józsi bácsinak, Zorkáról sem feledkezett meg mindaddig, míg Duditsné burkolt célzásaiból nem ismerte fel a valóságos helyzetet. Ekkor életében legelőször helytelenül viselkedett, mert ahelyett, hogy sarkára állt volna, átengedte a teret e ravaszkodó teremtésnek. Amíg az előző években Józsi bácsi az egész nyarat családja körében töltötte, avagy Lazarine nénivel kettesben Hévízen, innen kezdve a nyár nagy részét Zorkával Siófokon töltötte. Volt egy időszak 1923-24 táján, amikor Józsi bácsi e viszonytól meg akart szabadulni, mert valószínűleg rájött arra, hogy Zorkának másokkal is van viszonya. De e szakítás partnerének már ismertetett magatartása miatt nem sikerülhetett. Rippl-Rónai Siófokon 1923. Amikor Józsi bácsi rájött arra, hogy én e viszonyt ferde szemmel nézem és szomorkodom miatta, Zorka nevét többé nem említette előttem. Élete végén, másfél éves betegsége idején sem említette őt egyetlenegyszer sem. Ekkor a kapcsolatot Káplár Miklós parasztfestő révén tartotta fenn vele - aki e tevékenységét Lazarine néni előtt természetesen eltitkolta és hízelgéseivel próbálta elterelni figyelmét. Egyszer azonban mégis kiderült turpissága és ezzel Lazarine néni jóindulatát eljátszotta. Rövidesen azután, el is hagyta a Róma villát. &ÊJ 98 Ф®