Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Hazatérés és a háborús évek Amint Budapestre érkeztünk, Józsi bácsinak első gondja volt utánajár­ni, hogy tanulmányaimat hogy folytathatnám? A kényszerű távol­lét miatt egy évet veszítettem és igen nehezemre esett volna ismét új osztályba kerülni. így igen biz­tattam Józsi bácsit, járja ki az inté­zet igazgatónőjénél, a szigorúságá­ról, de nagy jóindulatáról és jósá­gáról ismert Berta Ilonánál, hogy pótvizsgát tehessek az ősszel, és ré­gi pajtásaimmal tanulhassak to­vább. Sajnos, helyemet távollétem­ben egy szombathelyi leánnyal töl­tötték be és így újra kérelmezni Rippl-Rónai József: Anella kellett az őszi felvételemet. Ez (olajfestmény), Mgt. utóbbi csak úgy sikerült, hogy is­mét csak félbennlakónak vettek fel. - Talán furcsán hangzik, de örömmel hallottam, hogy kaposvári pajtá­som is pótvizsgára készül a nyár folyamán, hogy ősszel levizsgázzon. О úgy maradt ki félévben, hogy vakbéllel operálták. Úgy határoztunk, hogy egy kaposvári tanárnőtől vesszük óráinkat, és egész nyáron át, úgy ahogy, tanultunk. Szeptemberben a nyitás előtt vizsgára jelent­keztünk és ezen, ha nem is valami fényesen - magamról beszélek - de átes­tünk. így kerültem a hatodik, utolsó iskolaévembe. 1915 nyarán Józsi bácsi a francia fogságban készült képeit még a Róma vil­lában festett képekkel egészítette ki. Ernst Lajos barátja ugyanis arra kérte őt, hogy a múzeum összes termeiben egyedül ő állítsa lei műveit. Augusztus második felében ismét bezárultak a Róma villa ajtói és hárman feljöttünk Budapestre. Józsi bácsi lázasan készült kiállítására, én pedig nem ke­vésbé lázasan, a vizsgára, amelytől továbbtanulásom függött. && 81

Next

/
Thumbnails
Contents