Horváth János: Rippl-Rónai emlékkönyv, 2008

Hadd meséljem el először, milyen is volt ezekben az első években az életem folyása! Hogyan teltek az első hónapok a Róma villában? Egyik fő jellegzetesség a Róma villái életnek az volt, hogy nagyon korán kellett felkelni. Majdnem minden reggel - természetesen nyáron és csak ha jó volt az idő - már 5 órakor talpon voltunk. Gyors, ahogy elneveztük, macs­kamosdás után elindultunk, Józsi bácsi, Pubi, ennek húga Baby, aki a szün­időt szintén nálunk töltötte - és én, egy hosszabb erdei sétára. A közelben volt a gyönyörű szent pali erdő, amely körülvette a Róma-hegyet és a vége az ivánfai hegy völgyében volt. Rendszerint ezt az utat jártuk meg. A park alsó részében a völgyben, az ott levő kerekes kútból Pubinak, Józsi bácsi se­gítségével, vizet kellett húznia, amiből azután mindnyájunknak - akár tet­szett, akár kellett, akár nem - inni kellett. Józsi bácsi roppant élvezte a jó hideg vizet. Részemre azonban ez volt a kirándulás legkellemetlenebb pilla­nata. Utáltam az üres gyomromba a hideg vizet, szinte hányingert kaptam minden alkalommal - de Józsi bácsinak az volt a véleménye, hogy ez na­gyon egészséges. A kúttól azután még felkapaszkodtunk a dombra, ahol már terített asztal várt bennünket, finom kakaóval és vajas kalács. Gyümölcsöt akár egész nap ehettünk. Reggeli után segíteni kellett a takarításnál vagy a konyhában. Ennek a munkának elvégzése után jött az alapos mosdás. Azután a délelőttöt rend­szerint játszással töltöttük. Józsi bácsi futóversenyeket rendezett a szép gesz­tenye-fasorban és miután Kaposvárra való érkezésem után rövidesen dundivá fejlődtem - rendszerint én értem be utolsónak a célba. Krikett-pályánk is volt - Józsi bácsi mindig osztotta velünk ezt a játékot ­voltak karikáink, diabolónk is - később építtetett Józsi bácsi tekepályát is, ahol a felnőttekkel is kugliztunk. A kuglizás sokáig kedvelt játék maradt és akkor vált különösen szórakoztatóvá, mikor Ödön bácsi, Medgyessy szobrász és leendő férjem voltak a partnerek. Ha történetesen Józsi bácsinak kedve támadt festeni - vele kellett tartanom. Eleinte inkább néztem őt dolgozni, vagy éppen modell voltam és munka után ecset-tisztító. Az első hónapok egyik napján festette rólam az első mellképet - ma is lá­tom magam előtt - komolyan, szomorkásán ülök, nekikönyökölve a szék 24

Next

/
Thumbnails
Contents