Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Fábián Szilvia–Marton Tibor–Oross Krisztián: BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ

86 BELÉNYESY KÁROLY-FABIÁN SZILVIA-MARTON TIBOR-OROSS KRISZTIÁN átgondolt és tudatos szerkesztési elvre utal. A középpontban álló templom körül a védett terület északkeleti és keleti oldalán hét épület állt. Hossztengelyük az árokra merőleges. A házak közti hely meglehetősen szűk, az egymástól való elválasztásra, elhatárolásra utaló nyomokat nem találtunk. Úgy tűnik, hogy ezek az embernyi széles, sugárirányú sikátorok biztosítottak átjárást a templom és az erődítés között. Az épületek oromzata és az árok széle között mintegy 5 m széles üres sáv húzódik, amely a kihányt földből rakott sánc lehetséges helyére utal. A templom felé néző oromzat és a templom között mintegy 8-10 m széles sáv marad szabadon, ami valószínűleg a temető számára biztosított helyet. Ugyanakkor a korábbi temetkezéseket a templomkörzetbe emelt épületek megbolygatták, és belevágtak a már betöltött tárolóvermekbe is. Az épületek többségénél megfigyelhető megújítások is egységes rendszerről árulkodnak. A bővítés vagy egy új épület emelésének alapja az eredeti házhely. Még teljes átalakítás is csak ezen belül történt. Az alapárkok tanúsága szerint az új épületek falai alig térnek el a korábbiaktól, melyekhez hasonlóan az egységes és nyilván szabályozott rendszerbe illeszkednek. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a rendezési elv alapja az épület emelésére alkalmas parcella volt. Ettől a szerkezettől azonban eltér az árokkal határolt terület déli oldala, ahol az előbbinél jóval kisebb területen mintegy nyolc épület helyezkedik el. Az ettől északra eső csoport szabályos térközökben megfigyelt világos rendszere itt nem ismétlődik. Az árok nagyjából K-Ny-i irányú déli szakaszának belső oldalán azzal párhuzamos tengelyű, nagyméretű épület állt. Az alaprajzi elrendezésből úgy tűnik, hogy ez és az északi oldalán lévő építmények szorosabban összetartozó egységet alkottak. Talán felfoghatók egy nagyméretű, önálló parcellaként, amely rendeltetése vagy a tulajdonos személye miatt üt el az egységes szerkezettől. Az egyes épületek feltárása során a mélyművelés által erősen bolygatott rétegekkel találkoztunk. A számunkra értékelhető és a középkori település történetéhez kapcsolható külső és belső szintek többsége elpusztult, ezért jobbára csak az egyes épületek felépítményeinek földbe mélyedő nyomait tárhattuk fel. Ezek a lenyomatok azonban a pontos alaprajzok mellett a szerkezetekre vonatkozó számos olyan információt rejtenek magukban, amelyek 78. kép Középkori többosztatú épület alapárka