Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Fábián Szilvia–Marton Tibor–Oross Krisztián: BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ

82 BELENYESY KÁROLY-FÁBIÁN SZILVIA-MARTON TIBOR-OROSS KRISZTIÁN kónikus tálak, egyfülű korsók, bütyökdíszes edények töredékeit találtuk meg. A rézkori gödörkomplexumok két épületet fogtak közre. A házak déli végét alapárok határolta, melybe oszlophelyek mélyedtek. A falak síkjában számos további oszlophelyet találtunk, a házak hosszanti tengelyében pedig a szelement tartó oszlopsor nyomait is megfigyeltük. Tőlük délre tártuk fel a harmadik, korábban már említett alapárkos épületet. Az így kirajzolódó tanyaszerű településszerkezet általánosnak számít a korszak eddig feltárt településein. A 2001. évben folytatott feltárás során a középkori lelőhelytől délre olyan kemencebokrot sikerült feltárnunk, amelyet a hamusgödréből előkerült vastag falú, kézikorongon készült, bekarcolt spirál- és hullámvonalkötegekkel díszített kerámiatöredékek alapján a késő avar korra kelteztünk. A kemencék és a leletanyag egy eddig ismeretlen avar kori településre utaltak. Az autópálya nyomvonalának nyugati irányban folytatódó feltárása igazolta e feltételezésünket. A kutatás során egy félig földbe mélyített belső terű, 3,7 x 2,5 m alapterületű, feltehetően szelemenes tetőszerkezetű ház került elő, ÉK-i sarkában a tűzhely enyhén átégett fenekén heverő kókupaccal. A háztól mintegy 30-35 m-re DK-re néhány kemencéből, illetve kemencebokorból álló, szintén az avar korra keltezhető objektumcsoport került elő, és feltehetően az épülethez tartozó külsőségekhez tartozik a nyugat felé lejtő domboldalon mutatkozó árokrendszer (karámok?) is. Az épület közelében felnőtt nő sírjára bukkantunk, az eltemetett mellékleteként két jó állapotú lengócsüngójű bronz fülbevaló került elő. A feltárt részletek alapján egy olyan avar kori „tanya" képe bontakozik ki előttünk, amelyet a sírban feltárt mellékletek és az objektumokból származó leletanyag alapján a 8. századra keltezhetünk. A korábban előkerült leletek tanúsága szerint a középső újkőkori falutól nyugatra, a napjainkban is mezőgazdasági művelés alatt álló területen állt a mai Szárszó falu középkori elődje, amely a plató nyugati oldalát és az alatta húzódó völgyet vette birtokba, szélesen elnyúlva a tó irányába. A településre vonatkozó első adatok szerint a falu Kálmán király adományaként („ex donatione Colomani Regis") került a fehérvári káptalan birtokába. Később a tihanyi apátság birtokai között tartották számon. A „Zarozou" faluban lakó harangozok 1269-ben váltották meg magukat a szolgálat alól. 1233-ban a településen már biztosan állt kápolna. A14. század második felében a veszprémi káptalan birtokai közt tűnt fel, de a század végére magánbirtokosok kezébe került. A falura vonatkozó adatok a 16. század végén eltűntek. A települést a 15 éves háború idején valószínűleg végleg elhagyták lakói. Szárszói portákról újra egy 1660-as forrásból értesülünk. Mindeneset74. kép re az I. katonai felmérés 1783-ban készült térképlapja már nagyméretű, kialaA középkori templom kult utcarendszerű újkori települést mutat a Balaton partjához közel, míg az területéről készült légi felvétel egykori faluhelyre csak a régi templom rajza utal. Az épület körül jól kivehetőek a sűrű tollvonásokkal ábrázolt sírok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a 18. század végén az új Szárszó lakosai a még álló középkori épület mellé temették halottaikat. Nem sokkal ezután azonban a templomot végleg elhagyták. A terület kataszteri térképei azt bizonyítják, hogy a középkori településnek helyet adó dűlő az 1850-es évek elejére már visszaerdósödött. A helyszín bejárása során kiderült, hogy a templom a Balaton felé észak-déli irányban hosszan elnyúló középkori település déli végén, tulajdonképpen a falun kívül állt, a plató délnyugati oldalán lévő kisebb kiemelkedésen, ahol a mélyszántás az épület erősen megrongált alapfalainak nagy kőtömbjeit és mintegy 20-30 m-es körzetben a temető bolygatott sírjainak maradványait hozta felszínre. Az előkészítő munkák során a területről készült légi fotókon az épület elmosódott foltja és a templomdombot körülvevő, csúcsával a Balaton felé forduló, ötszög alakban futó széles árok rajzolódott ki (74. kép), amelyben a feltárás megkezdése előtt egy esetleges