Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Belényesy Károly–Fábián Szilvia–Marton Tibor–Oross Krisztián: BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ

BALATONSZÁRSZÓ-KIS-ERDEI-DŰLŐ BELÉNYESY KÁROLY-FÁBIÁN SZILVIA-MARTON TIBOROROSS KRISZTIÁN A lelőhely neve: Balatonszárszó-Kis-erdei-dűló (M7/S-8) A feltárt terület nagysága: 116 826 m

2 A feltárás ideje: 2000-2003 Az előkerült objektumok száma: 6936 A lelőhelyen megtalált korok: középső újkőkor (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája, zselizi kultúra), középső rézkor (Balaton-Lasinja-kultúra), népvándorláskor (avar kor), Árpád-kor, késő középkor, újkor Asatásvezető: Belényesy Károly-Oross Krisztián Közlemények a lelőhelyről: Belényesy 2001; Honti et al. 2002, 9-15; Belényesy 2002; Oross 2004a, 2004b; Marton 2004; Honti et al. 2004; Oross-Marton-Fábián 2004 Balatonszárszó délkeleti határában, az Alma-hegy lábánál terül el a Kiserdei-dűlő északi irányban nyitott, széles platója, mely enyhe lejtővel simul bele a Balaton-parti dombokba. Keleti, déli és nyugati oldalán mély, meredek völgyek határolják, a völgyeken túl erdővel borított domboldalak emelkednek. Természetes védettsége különösen alkalmassá tette a területet az emberi megtelepedésre. A talajművelés során előkerült leletek tanúsága szerint a napjainkban mezőgazdasági művelés alatt álló területen fekszik a mai Szárszó falu középkori elődje, ami indokolttá tette a tervezett autópálya-csomópont megelőző feltárását. A középkori lelőhelyen 2000-ben megkezdett ásatás során előkerült őskori hulladékgödrök gazdag leletanyaga hívta fel figyelmünket az újkókori településre. A kezdeti feltárási területhez kapcsolódva 2001., 2002. és 2003. években összesen negyvennégy oszlopszerkezetes neolit ház maradványait tártuk fel (65. kép). A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájához köthető település épületeinek belső szerkezetét három, egymással párhuzamosan futó oszlopsor határozta meg (66. kép). Mivel a házak padlószintje elpusztult, nem tudtuk megállapítani, hogy az egykori oszlopok mindegyike a tetőszerkezetet tartotta-e, vagy