Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
Németh Péter Gergely: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÓMAI KORBAN • KR. U. 1–5. SZÁZAD
42 NÉMETH PÉTER GERGELY 35. kép Mesterjegyes terra sigillata tál utánzata OrdacsehiMajorból A kora római települések a Balaton déli partján lévő út mellett találhatók. Szólősgyörökön és Balatonlelle-Rádpusztán került sor kisebb telepfeltárásra. Mindkét lelőhelyen a homokbányászás nagy károkat okozott, de a házakból, kemencékből és néhány gödörből így is nagy mennyiségű leletanyag került elő. A korai római házak formája a késő kelta házformát követi. Sokáig megmaradnak a kelta edényformák, mellettük megjelennek azok a termékek, amelyek az egész birodalom területén előfordulnak. A települések tűz pusztításának estek áldozatul, ezért a 2-3. században a falvak a Balatonhoz közelebb, eldugottabb, mocsarakkal övezett részeken találhatók meg. Ezek az újonnan létesült telepek az M7-es új nyomvonalába estek. A bennszülött települések szerkezete hasonlóan szórt, mint a kelta korban, ezért a telepeknek csak a kisebb része esik bele a feltárásokba. A 2-3. századi házak is hasonló szerkezetűek, akárcsak a kelta korban, a kenyérsütő kemencét rendszerint itt is az épületeken kívül rakták. Az egyik ordacsehi-bugaszegi háznál ettől eltérő példát is találtunk, a terület nyugati részén kókemencés épületet tártunk fel (36. kép). Különböző nagyságú kődarabok mellett téglatöredékeket, sőt nagyobb kavicsokat is felhasználtak az építéséhez. Az ugyanezen a lelőhelyen előkerült nagy, cölöpszerkezetes építmény terménytároló lehetett. Rendkívüli lelet volt itt egy faszerkezetű tárolóban vagy ládában megmaradt, nagy mennyiségű szenült gabonamag. A tárolót egy gödör sarkában találtuk, mellette nagyméretű, többször megújított kemence állt, melynek sütőfelületét sűrűn rakott kerámiatöredékekkel alapozták meg. Nem elképzelhetetlen, hogy a két objektum összefügg, talán a kenyérsütéshez felhalmozott magvakat tárolták a kemencéhez közeli gödörben. Számos telepen nagy kiterjedésű, de sekély árokrendszer került elő, ezek a gazdasági életben játszhattak szerepet. Ordacsehi-Major lelőhelyen háznál kisebb, de padlós építmények is előfordultak, ezek műhelyek lehettek. Az egyik épületből mesterjegyes terra sigillata-utánzat (35. kép; Id. még 225. kép) és ép bronz karperec is előkerült (Id. 223 kép). Az M7-es ásatásokon számos kutat is feltártunk, korábban ilyen jellegű objektumot Somogy megyében még nem találtak. Több esetben ránk maradtak a kutak famaradványai is: a négyzetes ácsolású szerkezetet több esetben belül nagyméretű faoszlopokkal támasztották meg (Id. 113., 165. kép). Az eddigi vizsgálatok alapján a kutak faszerkezetéhez kocsányos tölgyet használtak fel. A balatonszemesi kút vadalmafából készült fadugót őrzött meg. A kutak bontását nehezítette a feltörő talajvíz, kivéve a bugaszegieknél, ami arra utal, hogy itt a római korban a talajvízszint - feltehetően a Balaton vízállásának változásával összefüggésben - magasabban volt, mint napjainkban. Ugyancsak az egyik bugaszegi kútnál lehetett megfigyelni, hogy azt, a betöltés felső részében megtalált teljes lócsontváz és több más állat vázrészei alapján, később dögkútként „hasznosították". Mind a kutakból, mind a gödrökből 36. kép Kőkemencés ház OrdacsehiBugaszegről
