Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Németh Péter Gergely: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A VASKORBAN • KR. E. 8. SZÁZAD–KR. U. 1. SZÁZAD

KÉSŐ VASKOR (KR. E. 4. SZÁZAD-KR. U. 1. SZÁZAD) A késő vaskort a görögül keltáknak, latinul galloknak nevezett nép hatalmas népességmozgása tölti ki. A mai Dél-Németország területéről kiinduló invázió rövid időre magát Rómát is a hatalmába kerítette és a görög városállamokat fenyegette. A meg-megújuló vándorlások egy csaknem egész Európára kiterjedő egységes kultúrkör kialakulását eredményezték, mely magába olvasztott más európai népeket is. A kelták sikereiket erős fegyverzetüknek, tartós uralmuk kiépítését a vashasználat általánossá válásának köszönhették. A mostani mezőgazdasági és ipari szerszámok zöme ebben a korban alakult ki, például az ásó, a kasza, az olló, öntő- és fémmegmunkáló eszközök. A kelta kort egy svájci lelőhely után La Jene-kultúrának is nevezzük. Négy nagy időszakra osztható (La Téne A-D), ezen belül további kronológiai felosztások is léteznek. Magyarországon a La Tène A időszakban jelennek meg a kelták, majd a korai időszak (La Tène В, mely 270-250 körül ér véget) jelenti a megtelepedést. A kelta kor virágkora a La Tène С időszakra esik (270-250 és 160-140 között). A késői időszak (La Tène D) a római megszállásig tart. A dél-dunántúli leletek azt bizonyítják, hogy a megtelepedés kisebb csoportokban, békésen zajlott le. A legfontosabb központ a Dél-Dunántúlon továbbra is Szálacska maradt, itt pénzverőműhely is működött. A görög mintára vert ezüst-, ritkábban bronzérméken (a Dunántúl északi részén, a boi törzs területén aranyérméken is) általában az egyik oldalon szakállas uralkodófej, a másikon ló vagy lovas ábrázolása szerepel. A somogyi lelőhelyeken - többek közt a Somogyvár és Zamárdi határában - végzett ásatások is megerősítették azt a tényt, hogy a kelta falvak inkább majorsághoz hasonlítottak, a házak távolabb helyezkedtek el egymástól. Ebben a korban általánosak a félig földbe mélyített lakóházak. A szelemenes szerkezetű házak hosszú használatát a többször megújított sározott vagy tapasztott padlók jelzik. A házak belső oldala mellett körbefutó padkát tárolásra használták. A házakban edények és állatcsontok mellett gyakran van hálónehezék, orsógomb, fenókó és vassalak, ritkábban ékszer és fegyver. Némileg eltérő településszerkezetre a kis-balatoni ásatások hoztak példát. Vörs-Papkerten a középső kelta időszak (La Tène С) négy háza a megszokottnál közelebb volt egymáshoz. Ugyanakkor az egyik háznál vízbetörés nyomát lehetett megfigyelni; nem kizárt, hogy az építmények viszonylagos közelségét az okozta, hogy újabb épületet kellett emelni, de a víztől egy kicsit távolabb. Egy másik vörsi telepen a kelta házak egy része sorba rendezett, csaknem „utcát" alkotott. Mindkét lelőhelyen a La Tène С időszak után, a késő kelta korban (La Tène D) újabb telepek létesültek, a korábbi házaktól jóval messzebb. Bár a kis-balatoni feltárások során is nagy felületeket tárhattunk fel, a házakon kívül nagyon kevés egyéb települési objektum került elő, csak agyagkitermelő és szemetesgödrök. Az M7-es ásatásokon feltárt házak szerkezetükben nagyobb változatosságot mutatnak, mint a kis-balatoniak; főként az Ordacsehi-Csereföldön feltártak. Itt került napvilágra a legtöbb kelta épület. A 26 építmény zöme ház volt, a változatos szerkezetű építmények némelyikében kemence is előkerült (là. 187-188. kép). Két épület fazekasműhelyként szolgált. Balatonboglár-Berekre-dűlőn 9 kelta ház ismert. Két házból egyedi díszítésű (zománcdíszes, illetve korallberakásos) fibula került elő (Iá. 170. kép 1., 2.), míg egy harmadikból, padló alatti gödörből ép edény. Az ordacsehi-bugaszegi leletanyagban több ékszer (nyakperec, fibulák, gyöngyök: Iá. 216-217. kép; a viseletet Iá. 30. kép) is volt. Több helyütt kerültek elő edényégető kemencék. Szerkezetük hasonló volt: a nagyjából kerek, tüzelőrostélyos kemencékhez két fűtőjárat csatlakozott, amelyeket az előtérben található munkagödrökből fűtöttek. Az egyik ordacsehi-csereföldi kemence építéséhez egy korábbi, hasonló rendeltetésű építmény nagyobb darabját is felhasználták. A legjobb állapotban megmaradt, berekre30. kép Kelta női viselet rekonstrukciója