Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Kiss Viktória: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A BRONZKORBAN • KR. E. 3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)–8. SZÁZAD

BRONZKOR 33 ra. Nevét hamvasztásos rítusáról és jellegzetes, nagy sírszámú temetkezési helyeiről, „sírmezőiről" kapta. Kialakulását a régészeti kutatás részben a halomsíros kultúra továbbfejlődéséből, részben pedig újabb közép-európai népcsoportok beáramlásával magyarázza. A Dél-Dunántúlon a kultúra magaslati telepeit és földvárait is ismerjük (Balatonboglár-Várhegy, Nagyberki-Szalacska, Regöly-Földvár, Pécs-Jakabhegy). Az újabb autópályaés autóút-építések nyomvonalán végzett feltárásokon az idősebb urnamezős kultúra kisebb-nagyobb falvai kerültek elő: az M9-es útnál Szekszárd határában, a Kaposvár-61. út/l. lelőhelyen, a Kis-Balatonnál (Vörs-Papkert „A", Vörs-Battyáni-disznólegelő) és az M7-es nyomvonalán több lelőhelyen (Balatonlelle-Kenderföld, Balatonboglár-Berekre-dűló, BalatonboglárBorkombinát, Ordacsehi-Kis-töltés, Ordacsehi-Bugaszeg; Id. 162. kép). A gödrökben előkerült nagyméretű tárolóedények, hombárok (22-23. kép; là. még 127. kép) a virágzó mezőgazdaságot és ezzel összefüggésben a raktározott termények mennyiségének megnövekedését mutatják. A késő bronzkor ezen időszakában már a hétköznapi tevékenységekhez is nagyszámú bronzeszköz volt szükséges. Feltehetően az intenzív földművelés és állattenyésztés révén előállított termény lehetett a korábbinál nagyobb mennyiségű, bronzból készített eszközhöz és fegyverhez szükséges nyersanyag (réz és ón) ellenértéke a cserekereskedelemben. A korabeli viseletről kevés adatunk van: a ruhákat - a gödrökben előkerült szövőszéknehezékek tanúsága szerint - álló szövőszékeken szőtték, emellett minden bizonnyal bőrből varrt ruhadarabokat is viseltek. Sajnos, a textilek és bőrök (mint minden szerves anyag) csak speciális körülmények között maradnak meg, ami a legritkább esetben fordul elő. Ezért a viselet elemeiből inkább csak a csontból vagy fémből készült kiegészítőket és ékszereket csüngőket, dísztűket (24. kép; là. még 160. kép) és bronzdrótból hajlított, változatos díszű ruhakapcsoló tűket (fibulákat) - ismerjük (BalatonboglárBorkombinát: 166-168. kép). Az ékszerek és eszközök (pl. 25. kép) mellett a fémtárgyak öntéséhez szükséges kő öntőforma-töredékek is arról tanúskodnak, hogy a kisebb-nagyobb falvakban fémműves tevékenység is folyt. A kultúra településein nem ritkák a gödörbe dobva eltemetett egyének: OrdacsehiKis-töltésen a „kicsavart" pózban megtalált halottat feltehetően összekötözve tették a tároló verembe (là. 175. kép). A temetőkben a hamvasztásos rítus szokása megmarad: a már a halomsíros kultúra korában használatba vett nagy temetőket tovább folytatják, az urnasírok mellett szórthamvasztásos sírokat is találunk (pl. a Kis-Balatonnál Vörs-Papkert „B", Vörs-Battyáni-disznólegelő és Balatonmagyaród-Hídvégpuszta lelőhelyen; nagyobb temetőhöz tartozhat a Balatonszemes-Szemesi-bereknél feltárt sír is). A telepeken „elveszített", illetve a felékszerezett halottal együtt a máglyán elégett-összeolvadt néhány bronzékszer-töredék kevéssé mutatja meg a késő bronzkor gazdag és fejlett fémművességét, ezt főként az elásott raktárleletekből ismerhetjük meg (ún. kurdi és gyermelyi kincsek). Ilyen bronz kincsleletek kerültek elő Lengyeltóti határában több alkalommal és újabban a Kaposvár-61. út/36. lelőhely feltárása során. A Lengyeltótinál és a korábban Rinyaszentkirályon talált különleges leletekből tudhatjuk azt is, hogy a módosabb férfiak harci öltözetük részeként olyan díszes bronz lábvérteket viseltek, mint amilyeneket a mükénéi görögök ábrázolásairól ismerünk. Az urnamezős kultúra nagy sírszámú temetkezési helyei, nagy kiterjedésű telepei az idősebb szakasz végén lezárulnak, és a kultúra fiatalabb leletei csak elszórtan fordulnak elő a Dél-Dunántúlon. A népesség továbbéléséről tanúskodik az új korszaknak nevet adó fém, a vas használatának megjelenése a késő bronzkor végére keltezhető sírok némelyikében (pl. vaskés). Mindez egy újabb, nyugat felől érkező kulturális hatást jelez, amely a kora vaskorban teljesedik ki. 24. kép Bronzcsüngő BalatonboglárBorkombinát lelőhelyről 25. kép Bronzborotva BalatonboglárBerekre-áűlőből