Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Köhler Kitti–Mende Balázs Gusztáv: NÉPVÁNDORLÁS KORI EMBERTANI LELETEK AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN FELTÁRT LELŐHELYEK ANYAGÁBÓL
316 KÖHLER KITTI-MENDE BAEÄZS GUSZTÁV 319. kép Germán férfi temetkezése, Balatonszemes-Szemesi-berek, 149. sír lag leginkább az észak-dunántúli temetőkből ismerjük, jellegzetes magas termetükkel, nordoid vonásaikkal jól elkülönülnek a többi germán csoporttól. Kisebb temetőiket Somogy megyében már korábban megtalálták (Vörs). Feltehetően a langobardokhoz köthető a Zamárdi-Kútvölgyi-dűlóben feltárt sírok csontanyaga is. A langobard fennhatóságot az avar néptömegek megjelenése és letelepedése követi. A Dél-Dunántúl avar kora számos lelőhelyről ismert, ezek közül is kiemelhető a Balaton déli partján fekvő, egyes kutatók által kagáni központnak is tartott Zamárdi-Réti-dűló lelőhely több ezer sírós temetője, valamint a Balaton délnyugati csücskében lévő, vörs-papkerti lelőhely. A Kárpát-medence régészeti periódusait tekintve egyedülálló módon jól kutatott avar népességtörténet eredményeit gazdagították a Balatonszemes-Bagódomb lelőhely avar kori sírja is. Az M7-es autópálya nyomvonalát követő intenzív feltárások során egymás után kerültek elő a népvándorlás korának temetkezései. A feltárt csontanyag az MTA Régészeti Intézetébe került az általános antropológiai vizsgálatok (elhalálozási életkor- és nemmeghatározás, metrikus elemzés, paleopatológiai vizsgálatok) elvégzése céljából. A következőkben lelőhelyek szerint közöljük a feltárt sírok embertani maradványainak adatait, a megtartottsági állapotnak, valamint az életkornak megfelelő részletességgel. A nem meghatározását Éry-Kralovánszky-Nemeskéri módszere szerint végeztük el, a szexualizáltsági index (Sí) értékét közöltük. A felnőttek elhalálozási életkorát Nemeskéri-Harsányi-Acsádi, valamint Sjovold munkája segítségével becsültük meg. Gyermekeknél (-14 év) a tej- és a maradó fogak fejlettségi fokát mutató Schour-Massler, valamint a hosszúcsontok növekedésére kidolgozott Stloukal-Hanáková szerinti táblázatot alkalmaztuk. Juvenis korúak (15-23 év) esetében a Schinz-Baensch-Friedl-Uehlinger szerinti röntgenmódszeres ossificatiós táblázatot, illetve a Ferembach-SchwidetzkyStloukal által az epiphysisfugák elcsontosodására kidolgozott módszert használtuk. A metrikus adatok felvételét és értékelését Martin-Saller és Alekszejev-Debec rendszerében végeztük el. A testmagasságot Sjovold formulája szerint számoltuk ki. A paleopatológiai vizsgálatok során csupán makroszkópos módszereket alkalmaztunk. BALATONSZEMES-SZEMESI-BEREK (GERMÁN) A lelőhelyről 13 sír embertani anyagát vizsgáltuk meg. A vizsgált népesség 5 gyermekkorú (3 db Infans I. és 2 db Infans II.) és 8 felnőtt egyén maradványait tartalmazta. Két esetben (112. és 113. sír) a nemi hovatartozást a megtartási állapot és a hiányos csontanyag miatt nem tudtuk megítélni. 26. sír: 40-50 éves nő koponyájának maradványai. 111. sír: 1-1,5 éves kisgyermek rossz megtartású koponyájának töredékei. 112. sír: 23-x éves egyén váztöredékei. 113. sír: 23-x éves egyén váztöredékei. 143. sír: 13-14 éves gyermek koponya- és váztöredékei. 144. sír: 23-39 éves nő rossz megtartású, hiányos koponyájának töredékei. 146. sír: 2-3 éves kisgyermek koponyatöredékei. 148. sír: 25-30 éves nő (Sí: -1,33) töredékes koponyája és közepes megtartású váza. A gracilis hosszúcsontok mérete alapján számított termet kisközepes kategóriájú (151,7 cm). Az alsó fogsor bal oldalán, a szemfognál fogtorlódást és rotációt, a lambdavarrat jobb oldalán pedig kis varratcsontokat regisztráltunk. 149. sír: 35-45 éves férfi (Sí: +0,81) jó megtartású koponyája és váza (319. kép). Az agykoponya középhosszú, keskeny, középmagas, a homlok keskeny. A vázcsontozat robusztus, a számított termet a magas termetkategóriába esik (174,7 cm). A koponya korona- és a nyíl varratában kis varratcsontokat figyeltünk meg.