Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - K. Zoffmann Zsuzsanna: AZ M7-ES AUTÓPÁLYA NYOMVONALÁN ELŐKERÜLT ŐSKORI EMBERTANI LELETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

ŐSKORI EMBERTANI LELETEK 311 BADEN 1 KULTÚRA A genetikailag dél-délkeleti kötődésű rézkori kultúrának a jelen feltárások során több lelőhelyen kerültek elő temetkezései. Az embertani elemzést egyelőre a Balatonőszöd-Temetői-dűlőnél előkerült sír női csontváza esetében lehetett elvégezni. A lelet igen hiányos, így főként csak a betegségére utaló kóros elváltozásai, hallójáratainak elcsontosodása érdemel említést. E gyulladásos folyamatok következtében a középkorú nőnél minden valószínűséggel halláskárosodás lépett fel. A kultúrának egyébként embertanilag a Dunántúlról csak néhány szórványosan feltárt temetkezése ismert (Balatonmagyaród, Palotabozsok, Pécs-Hőerőmű és Pécs-Vasas-Homokbánya), s taxonómiai jellemzésének alapját egyelőre ezek és a budapesti, illetve szentesi leletek mellett főleg az alsónémedi lelőhelyen feltárt nagyobb sírszámú temető sorozata képezi. KOSTOLAC1 KULTÚRA Balatonboglár-Berekre-dűlő lelőhelyen a kultúra tizenhárom temetkezését tárták fel. Ezek közül a korábban előkerült három sír embertani anyaga egy csecsemő (6-12 hónapos) és két kisgyermek (1-2 éves, illetve 6-8 éves) elhamvasztott maradványait tartalmazta (Mende Balázs Gusztáv meghatározása). A 2001-ben napvilágra hozott tíz további temetkezéssel együtt a sírok minden bizonnyal egy nagyobb temetőnek csak kisebb részletét képezik (a lelőhelyen a későbbi korokban megtelepedő népek a sírok egy részét elpusztíthatták). A hamvasztásos rítusú sírokba két csecsemőt, négy kisgyermeket, egy serdülő korút, illetve egy fiatal nőt temettek. Habár az alkalmazott temetkezési rítus miatt a leletek tipológiai értékelésre nem alkalmasak, s a sorozat töredék volta miatt demográfiai elemzést sem lehet végezni, a vizsgálat eredményei annyit mégis bizonyítanak, hogy e közösség körében a felnőtteket (legalábbis a nőket) és a gyermekeket közös helyen temették el. Különösen lényeges ez a megállapítás az újszülött halottakkal kapcsolatban, akiket sok népcsoport külön, temetőn kívül hantolt el. A Balatonboglár-Berekre-dűlőn előkerült 13 sír fontosságát kiemeli, hogy a kultúra egész elterjedési területéről eddig csupán 14 temetkezést ismertünk, ezek közül 7 csontvázas, 7 hamvasztásos rítusú volt. SOMOGYVÁR-VINKOVCI-KULTÚ RA A régészetileg több lelőhelyről is jól ismert dunántúli kora bronzkori kultúrának az M7-es autópálya nyomvonalát követő leletmentésekig - embertanilag legalábbis - egyetlen temetkezése sem volt ismert, így e népesség taxonómiai jellemzőiről pillanatnyilag még semmit sem lehet tudni, és területi, esetleg genetikai elődjéről, a vuĉedoli populációról is alig vannak antropológiai adataink. így különös jelentősséggel bírnak az Ordacsehi-Bugaszeg lelőhelyen feltárt, gödörből származó csontvázleletek (317. kép: 499. és 500. sír). Habár a felnőtt korban meghalt férfi és nő osteologiai maradványai töredékesek és hiányosak, annyi mégis megállapítható, hogy valamely brachymorph típusvariáns körébe tartoztak. A Dunántúlon s a Kárpát-medence északkeleti területein egyre újabb kora bronzkori brachykran leletek kerülnek napvilágra, melyek közül a planoccipitális tarkóprofilú taurid típus megjelenése feltehetően a területre bevándorló harang alakú edények népcsoportjaihoz kötődik, míg a curvoccipitális alpi típusúak nagyobb számú előfordulása lehetséges, hogy egy helyben lezajló brachykranizálódási folyamatra utal. Ilyen brachykranizációs gócok meglétére más területeken már többször véltek az antropológiai kutatások során bizonyítékokat találni, de a Kárpát-me-