Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Gál Erika: ÁLLATCSONTLELETEK A ZAMÁRDI-KÚTVÖLGYI-DŰLŐ LELŐHELY 370. OBJEKTUMÁBÓL

ÁLLATCSONTLELETEK A ZAMÁRDI-KÚTVÖLGYI-DÜLŐ LELŐHELY 370. OBJEKTUMÁBÓL GÁL ERIKA A

Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő lelőhely 370. objektumának archeozoológiai vizsgálatát elsősorban öt ragadozó - négy kutya és egy hiúz anatómiai összefüggésben talált csontváza indokolta (307. kép). A gödör összesen 1237 állatcsonttöredéket tartalmazott; ebből mintegy 1000 db az említett ragadozókhoz, a maradék pedig lóhoz, szarvasmarhához és sertéshez tartozik (306. kép). AZ ÁLIATCSONTOK LEÍRÁSA 1. Ló (Equus caballus L.) Mindössze egy felnőtt állathoz tartozó mellső láb 1. ujjperce került elő. A csont, valószínűleg az ásatás során, hosszában megsérült. Az ujjperc proximális-kraniális, valamint disztális-kaudális végein egy-egy vágásnyom látható, a csont disztális ízesülési felszíne pedig rágott. 2. Szarvasmarha (Bos taurus L.) A 38 db lelet zöme egy felnőtt állat koponyájához és vázához, pár lábcsont pedig egy fiatalabb egyedhez tartozott. 3. Sertés (Sus scrofa domesticus Erxl.) A kutyacsontok után a legtöbb lelet (158 db) sertéshez tartozik. Ebben az esetben is egy felnőtt és egy nem kifejlett példány csontjait találtuk meg, és mindkét állat valamennyi vázrésze - beleértve a legapróbb csontokat is megmaradt. A felsorolt háziállatok legjellemzőbb csonttani méreteit a 320. kép táblázatán foglaltam össze. 4. Kutya (Canis familiáris L.) A legtöbb leletet a kutya szolgáltatta. A négy teljes csontváz összesen 920 darabban került elő, egyedenként 212-232 csonttal. Az ásatás során készített fényképek segítségével azonosítani lehet a vázak egymáshoz viszonyított helyzetét.