Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Kiss Viktória: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A BRONZKORBAN • KR. E. 3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)–8. SZÁZAD

A BAIATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉLDUNÁNTÚL, A BRONZKORBAN KR. E. 3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)-8. SZÁZAD KISS VIKTÓRIA A

bronzkor kezdetét a Kr. e. 3. évezred első harmadában a Kárpát-medencében egy új anyag, a bronz használatba vétele és a korábbi, a rézkoritól eltérő életmód megjelenése jelzi. A Dél-Dunántúl a bronzkor kutatásában nagyon fontos térség. Elsőként itt, a Baranya megyei ZókVárhegyen végzett ásatásokon sikerült olyan települést feltárni, ahol egyértelműen és részletesen dokumentálható volt a fémtárgyak gyártása az előkerült öntőformák, olvasztótégelyek, agyag fújtatócsövek és olvasztókemence-maradványok alapján. A zóki településen lakó embereket az általuk használt eszközök és edények legjellegzetesebb lelőhelye alapján nevezte el a régészettudomány, hiszen - mint az őskori, vagyis az írott történelem előtt élt népek esetében általában - írott forrásokból nem ismerjük népnevüket. A mélyen az edény felületébe vésett és mésszel kitöltött díszű kerámiát használó népet egy horvátországi lelőhely után vucedoli kultúrának nevezzük. Mai ismereteink alapján ez a népesség vette át és honosította meg a Dunántúl területén az Égeikumban és a Balkánon kialakult új gazdálkodást és ezzel összefüggésben a bronzöntés technológiájának ismeretét. Az új gazdálkodás a falvak körzetében végzett intenzív mezőgazdasági tevékenységen alapult, melynek köszönhetően egy-egy település az addiginál több embert fogadhatott magába. Az így létrejött települési központokban a korábbinál fejlettebb háziipari tevékenység (fémművesség, fazekasság) jöhetett létre. A bronz általában réz és ón ötvözetét jelenti, de ötvözőanyagként, vagyis a puha réz szilárdítására szolgáló adalékanyagként antimont vagy arzént is használtak. A korai bronzkorban, a technológia megismerésének kezdetén az új nyersanyagot azonban még nem ötvözéssel hozták létre, hanem olyan rézércből, mely természetes állapotában, „szennyeződésként" arzént is tartalmazott. A kultúra dél-dunántúli területén nem állt rendelkezésre jelentős nyersanyagforrás, ebből arra következtethetünk, hogy a fejlett gazdálkodásnak köszönhető intenzív cserekereskedelem segítségével jutott el az arzéntartalmú rézérc a mai Magyarországra a vuĉedoli kultúra más területeiről. A kultúra szórványos leleteit újabban Somogy megyében is megtalálták (Ordacsehi-Major, Somogyvár-Kupavárhegy).