Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - T. Biró Katalin: BALATONSZEMES-BAGÓDOMB: AZ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉS KŐANYAGÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATA
BALATONSZEMES-BAGÓDOMB: AZ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉS KŐANYAGA 273 obszidián, amelyből jelentős számú - a vizsgált mintában 3 db - eszköz, illetve szilánk is akadt. A Dunántúl szívében obszidiánleleteket csak a korai neolit, illetve az idősebb DVK lelőhelyeken ismerünk (pl. Szentlórinc-Téglagyár, Gellénháza), a DVK fiatalabb periódusában az obszidián csak a Dunához közel eső területeken fordul elő. A három jellegzetes darab közül kettő retusált, a harmadik egyszerű szilánk, megmunkálatlan, ami akár helybeli (telepen történő) megmunkálást is jelenthet (275. kép 12,19; 270. kép). Erre utal az egyik példányon megfigyelhető kortex (kéreg)-maradvány is. Makroszkóposán mind a három példány a szlovákiai (Kárpáti 1. típusú) obszidián jellegzetességeit mutatja: víztiszta, felhős mintázatú, élénk üvegfényű darabok. Mecseki radiolarit, illetve import tűzkövek az eddig vizsgált leletanyagban nem fordultak elő. Az alábbi táblázat és a 271-272. kép a nyersanyagtípus-csoportok megoszlását foglalja össze: Nyersanyagtípus-csoport darab darab % súly (~„g") súly i~„g" ) % I. obszidián 3 1,18 10,365 0,15 II. hidro-és limnokvarcit 2 0,78 353,25 5,11 III. dunántúli radiolarit 210 82,35 917,0105 13,27 IV-VI. 0 0,00 0 0,00 VII. egyéb 40 15,69 5627,692 81,47 TÍPUS-NYERSANYAG ÖSSZEFÜGGÉSEK Az egyes nyersanyagokból készült eszköztípusokat típus /nyersanyag táblázat formájában foglalhatjuk össze legtömörebben (277. kép). Mivel a lelőhely nyersanyag-összetétele két, egymástól nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkező fő nyersanyag, a dunántúli radiolarit és a homokkő dominanciáján alapul, nem túl sok új információt ad a táblázat, hiszen a típusmegoszlásnál elmondottak érvényesek általánosságban is. A „sonka" jóvoltából tudjuk, hogy a radiolarit kitermelt blokkok formájában érkezhetett a lelőhelyre. Az objektumokban talált eddigi leletanyag leginkább a magkőfázistól történő megmunkálás (frissítés, eszközkészítés, retusálás) nyomait tartalmazza. Sok, a „sonkához" makroszkóposán hasonló jellegű szilánkot és eszközt figyelhettünk meg, a 273. képen ezekből adunk válogatást. Jól megfigyelhetők a homogén, rendkívül jó minőségű vörösesbarna nyersanyag finom színátmenetei, a testszínű kovás porcelanitszegély, amelyet gyakran igen dekoratív módon „belekomponáltak" az eszközbe. Az obszidián esetében is feltételezhető a helyi gyártás (kortex az eszközön, szilánk jelenléte), de a talált példányok inkább a magas feldolgozottsági fokú retusált eszközöket képviselték. Homokkövek és bazalt helyi megmunkálását is feltételezhetjük. A legszebb csiszolt kőeszközök viszont inkább kész formában kerülhettek a telepre. A LELETANYAG ÉRTÉKELÉSE A vizsgált leletanyag mennyisége megfelel egy hagyományos módszerekkel feltárt régészeti lelőhely átlagos kőanyag-mennyiségének. Összehasonlításképpen összefoglaltam a Magyarországról eddig ismert jelentősebb középső neolitikus (gyakran egyéb kor leleteit is tartalmazó) kőanyagok menynyiségi adatait. A táblázatból egyértelmű, hogy még a vizsgált minta is jelentős mennyiségnek számít az eddig ismert hiteles DVK-lelőhelyek
