Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

Bondár Mária: A BALATON DÉLI PARTVIDÉKE ÉS A DÉL-DUNÁNTÚL A RÉZKORBAN • KR. E. 5. ÉVEZRED KÖZEPE (4500/4400)–3. ÉVEZRED ELSŐ HARMADA (2700/2500)

26 RONDÁR MÁRIA 14. kép A badeni kultúra embert ábrázoló szobrocskái Balatonszemes-Szemesiberekből sem, ezek egyike Balatonboglárról ismert, ahol 12 embert temettek el egyszerre. A sírokat gyakran jelölték meg sírkővel. A temetőben gyakoriak a jelképes sírok is, ahol csak tárgyakat (pl. edényeket) temettek el. Egy ilyen szimbolikus sírban találták meg a közismert négykerekű, vörös festéknyomokat is megőrző budakalászi kocsimodellt. A különböző rítusok kellékei voltak még az embert stilizáló kis szobrocskák, az idolok (14. kép; là. még 87., 120. kép) és az ún. kebles edények, amelyeknél az edény oldalát belülről kinyomva női keblet formáztak meg plasztikus módon az egykori fazekasok. Egyedülálló lelet a badeni kultúrában az emberi arcot formáló maszk töredéke (Balatonószöd-Temetói-dűlő, ld. 97. kép). A korábbi időszak viszonylagos fémgazdagságával szemben ebből a korszakból kevés a fennmaradt fémtárgy, éppen ezért jelentős a Zala megyei Sármelléken előkerült réztőr és rézkés, valamint a Somogy megyei Vörsön talált pödrött végű, állati szarvat imitáló lemezdiadém, amely az egykori közösség kiemelkedő tagjának sírjából került elő. A főként termésrézből, kalapálással készített viseleti tárgyak között a henger alakúra feltekert lemezgyöngyök és néhány gyenge minőségű tű maradt meg számunkra. A helyi fémöntést bizonyítja egy ritka lelet: a Baranya megyei Lánycsókon előkerült agyag öntőtégely. A badeni kultúra fejlődése a korai bronzkor nyitányát jelentő gazdasági és kisebb migrációs tényezőknek köszönhetően ért véget. A nagy területen egységes arculatú tárgyi kultúra helyébe a Kárpát-medencébe több irányból érkező csoportok beszivárgásával sokkal változatosabb, kis régiókra tagolódott világ lépett. A badeni kultúrát lezáró egyik ilyen hullám a szerbiai névadó lelőhelyről elnevezett kostolaci kultúra volt, amely a badenitól eltérő életmóddal és fazekassággal jelent meg a Kárpát-medencében. A késő badeni kultúra telepein megtalálható, de azoktól elkülönült gödrökből újfajta kerámia került elő: az újonnan érkezők jellegzetes, sakktáblamintába rendezett, bepontozott díszítésű edényei, amelyeket összetört kagylóhéjból nyert fehér porfestékkel (inkrusztációval) díszítettek (ld. 157. kép). Kárpát-medencei telepeik rövid ideig használt, néhány gödörből álló, időszakos telepek voltak. Alkalmi szállásaik csőszkunyhószerű építmények lehettek. Temetkezési szokásaikat tekintve a kultúra egész elterjedési területén (a mai Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária és a volt Jugoszlávia) a hamvasztás a domináns, néhány helyen azonban az elhunytakat csontvázas rítussal, halmok alá temették. Somogy megyéből korábban nem ismertük a kostolaci kultúra lelőhelyeit. Az M7-es autópálya építését megelőző feltárásokon azonban e korszak egyik