Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - T. Biró Katalin: BALATONSZEMES-BAGÓDOMB: AZ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉS KŐANYAGÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATA

BALATONSZEMES-BAGÓDOMB: AZ ÚJKŐKORI TELEPÜLÉS KŐANYAGÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATA T. BIRÓ KATALIN B

alatonszemes-Bagódomb lelőhelyről számos régészeti objektum és gazdag leletanyag került elő. Ezen belül is kiemelkedő jelentőségű a kőanyag, elsősorban a (formája és színe miatt) „bagódombi sonka" néven híressé vált különleges méretű és szépségű bányászott nyersanyagtömbelómagkő (precore) jóvoltából, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható (Id. 5., 260. kép). A kiemelkedő jelentőségű darabot humuszolás közben találták, részletes leírását és értékelését egy korábbi közlemény tartalmazza. Ez a lelet egyértelműen bizonyítja a SzentgálTűzköveshegyen levő bánya használatát az újkőkor korai időszakában, a Kárpát-medencében kialakuló neolitizálódó közösségek körében. A szentgáli nyersanyag ismertségét már a Starcevo-kultúra leletanyagain belül megfigyelt szentgáli radiolarit (tűzkő)-előfordulás, pontosabban -dominancia is igazolja: a bánya használatának tényét azonban igen nehéz pontosan korhoz kötni. A bányaobjektumok, mondhatjuk, minden korban hasonlóak, és igen nehéz őket keltezni. A szentgáli kitermelőhely több éves vizsgálata során nem találtunk olyan datáló értékű leleteket, amelyek a bányagödrök korát meghatározhatták volna. Ezért közvetve, a települések régészeti leletanyagán keresztül próbáltuk meghatározni a bányászat időbeli határait. Adataink azonban inkább csak a kőzet általános használatáról, ismertségéről adhattak felvilágosítást. A bagódombi „sonka" egyértelműen bányászott kőzettömb, felszínén jól megfigyelhetők a kifejtéskor keletkezett nyomok, anyaga a bányanedves tömbökre jellemzően homogén, repedezésektól mentes (260. kép). így azon kívül, hogy természetesen összeköti a lelőhelyet a bányahellyel, egyben a szentgáli kovabányászat eddig ismert legkorábbi bizonyítékát is jelenti. Az említett tanulmányban részletesen elemeztem, hogy a különleges méretű darab (193 X 169 X 90 mm, 3,449 kg) közel ezer, a magyarországi lelőhelyeken átlagosnak tekinthető méretű kőeszköz és gyártási hulladék előállításához elegendő nyersanyagot szolgáltathatott volna. Hogy ez a ma is vonzóan jóképű nyersanyagtömb miért maradt megmunkálatlan: esetleg to-