Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Pető Anna-Farkas István: A GEOARCHEOLÓGIA SZEREPE KŐESZKÖZÖK ÉS ÉPÍTŐANYAGOK VIZSGÁLATÁBAN

264 PETŐ ANNA-FARKAS ISTVÁN rat átmérője lehetőleg haladja meg a legnagyobb kőzetalkotók méretét. Erre mélységi magmás kőzetek, konglomerátumok és durvaporfíros szövetek esetén nem mindig nyílik lehetőség. A fúrómag kiemelése után annak helye színezett gipsszel, műanyaggal stb. kitölthető, szükség esetén eltüntethető. A kőzet anyagú leletek esetén a potenciális nyersanyagforrások felderítése céljából részben szakirodalmi forrásokat használunk. Ezt követően a leginkább perspektivikusabb területek földtani feltárásainak bejárása során gyűjtünk összehasonlító anyagot. Az összehasonlítás két kőzetminta esetében aszerint minősíthető megbízhatóság szempontjából, hogy rendelkezésre állnak-e mindazon elemzési lehetőségek (objektív, szubjektív okok miatt), amelyek alkalmasak a minta általános és egyedi jellemzésére, fáciesazonosítására, valamint egyedi adottságainak megfelelő pontosságú beazonosítására. Ilyen értelmezésben az azonosítás megbízhatóságát régészeti kőeszközök és építőanyagok esetében az alábbi tényezők határozzák meg leginkább: - a minta karakterisztikus jellege, reprezentatív volta, - a minta megfelelő mennyisége, - a szükséges anyagvizsgálati módszerek lehetősége, költsége, - a kimutathatósági határok és a vizsgálati módszer pontossága, reprezentativitása. A kőeszközök esetében a korlátozott mintaszám, annak mennyisége, roncsolhatósága szab határokat, más esetekben a kőzetfajta viszonylagos gyakorisága vagy egyedi jellegeket nem hordozó volta szab korlátokat. Ezért minden egyes anyagfajtára nézve objektíven fel kell tárni azt, hogy az ideálisnak nevezhető vizsgálati mélységgel szemben, illetve a kapott eredmények birtokában a következtetések, az azonosítás hány százalékos megbízhatóságúnak tekinthetők. 255. kép Balatonszárszó térségének földrajzi környezete és a kőszállítás útja