Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS RÉGÉSZET - Sümegi Pál–Bodor Elvira–Juhász Imola–Hunyadfalvi Zoltán–Herbich Katalin-Molnár Sándor–Timár Gábor: A BALATON DÉLI PARTJÁN FELTÁRT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖRNYEZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSA

KÖRNYEZETTÖRTÉNET 253 2. A Balatont nem szabályozták a rómaiak, hanem a római kori optimum idején több évszázados melegebb és szárazabb éghajlati ciklus alakult ki, és a tó szintje természetes úton lesüllyedt. 3. A római korban a szabályozás mellett jelentkezett a szárazabb és enyhébb éghajlati szakasz, majd ezt követően a vízelvezető rendszer elhanyagolása és a csapadéknövekedés következtében alakult ki a magasabb vízállás. A kérdéskör megválaszolásához, a munkahipotézisek teszteléséhez feltétlenül szükségesnek látszik a Siófokon feltárt romok múzeumokban fellelhető anyagának felülvizsgálata, a leletek kronológiai pontosítása. Különösen napjainkban, amikor a természetes folyamatok hatására jelentősen csökkent a tó vízszintje, fontosak ezek a balatoni vízszintváltozásokkal kapcsolatos kutatások, mert konkrét adatokkal lehetne bizonyítani, hogy a tó hogyan regenerálódott egy hosszan tartó jelentősebb vízszintcsökkenést követően. ÖSSZEFOGLALÁS Az autópályás régészeti ásatások a Somogyi-parti-sík legjellegzetesebb harmadidőszak végi és negyedidőszaki üledékeit tárták fel több kilométer hosszan, így földtani és régészeti szempontból egyaránt fontos adatokat nyerhettünk az idősebb pleisztocén során kialakult meridionális völgyekben kifejlődött folyóvízi összletból és a meridionális hátakat fedő idősebb löszökből is. Régészeti geológiai vizsgálatok alapján sikerült barna erdei talajok különböző típusait elkülönítenünk a régészeti feltárásokban, és rekonstruáltuk, hogy a neolitikus kultúrák még erdei környezetben telepedtek meg a meridionális hátakon. A pollenanalitikai elemzések nyomán bizonyítani lehetett, hogy a termelő kultúrák megtelepedésétől, a kora neolitikumtól kezdődően növénytermesztésre és állattenyésztésre is hasznosították a vizsgált régiót, és fokozatosan átalakították az eredeti, a holocén kezdetén kifejlődött lombos erdei környezetet. A növekvő és egyre erőteljesebb antropogén hatások következményeként az eredeti környezet már olyan mértékben átalakult, hogy a bronzkor végétől a Somogyi-parti-síkon található meridionális hátakon megszűnt a természetes vegetáció, csak természetközeli állapot maradt fenn. A római kori és a népvándorlás kori kultúrhatások már ebben az erősen átalakult környezetben fejtették ki hatásukat. Az ásatásokon feltárt árkok és kutak elemzése alapján tovább pontosítottuk a korábbi szakirodalomban megjelentetett eredményeinket a Balaton vízszintváltozásairól, és rámutattunk arra, hogy a tektonikus mozgásoknak is jelentős szerepe lehetett a vízszintváltozásokban, emellett konkrét adatokkal szolgáltunk a bronzkori-vaskori, illetve római kori-népvándorlás kori vízszintváltozások rekonstrukciójához. A munkánk során elért eredmények jól mutatják, hogy a régészeti és a geológiai, őslénytani vizsgálatok összekapcsolása nyomán igen fontos környezettörténeti adatokat nyerhetünk, amelyek felhasználásával az egykori kultúrák környezettel kialakított viszonyát, a különböző technikai szinten lévő közösségeknek a környezetükre gyakorolt hatását, illetve az egykori környezetnek a közösségekre gyakorolt hatásait rekonstruálhatjuk.