Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Honti Szilvia: ORDACSEHI-MAJOR

ORDACSEHI-MAJOR 231 ÉÉNy-DDK-i) és fordított irányítással, enyhén zsugorítva eltemetett halottak a rítusból és az elhelyezkedésből következtetve - továbbá az OrdacsehiCsereföldön megismert, gazdag leletekkel rendelkező kettős rítusú temető adatai alapján - minden bizonnyal szintén a kisapostagi kultúrához sorolhatók. Eszerint a két kisapostagi urnasír és a zsugorított csontvázas sírok is ugyanannak a kettős rítusú temetőnek részét képezték. A sírokkal azonos területen néhány e kultúrába tartozó gödör is előkerült. A középső bronzkori mészbetétes kerámia kultúrájának telepéhez tizenhat méhkas alakú gödör tartozott. A gödrökből a korszak telepeire jellemző házikerámia, például egyszerű fazekak kerültek elő, ezek egyike a fazék aljára tapasztott agyagdudorok (belső bütykök) alapján a pácedénynek nevezett típusba sorolható. Leletanyag hiányában nem határozható meg annak a két őskori, megkötözve eltemetett halottnak a kora, akiket egy kútszerű, mély gödörbe ástak be (198. objektum). A kelta kort egy őskori tárológödörbe ásott, cserépalapozású kenyérsütő kemence képviseli. Kerek hamusgödréből nagyméretű, lekötött lábú bronzfibula került elő. A kemence és a néhány gödör leletanyaga a késő kelta (La Tène D) időszakba tartozik. A 2-3. századba keltezhető római kori telepből nagyobb számú leletanyag egy téglalap alaprajzú, rövidebb oldalán cölöplyukas, földbe mélyített házból és több kisméretű, döngölt padlózatú, szintén téglalap alaprajzú építményből került elő (52. objektum). Innen származik az alább részletesen bemutatásra kerülő, mesterjegyes terra sigillata-utánzat, ami mellett egy poncolt díszes bronz karperecet is találtunk (223. kép). A szórványleletek között két bélyeges terra sigillata-töredék is volt. A lelőhelyen csak egyetlen középkori objektumot találtunk. A terepbejárási adatok szerint a település központja - a középkori Orda - a lelőhely déli, magasabb részein található, itt nagyszámú 12-14. századi kerámiát gyűjtöttünk. Az ásatás során megállapítottuk, hogy a falu a félszigetszerűen előrenyúló kiemelkedés északi részére már nem terjed ki. (O/O 223. kép Római kori bronz karperec