Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Horváth Friderika: TERRA SIGILLATA-LELETEK EGY ÁTMENETI TÁBOR ÁRKÁBÓL

ORDACSEHI-BUGASZEG 223 Az ordacsehi-bugaszegi ásatások kiemelkedő lelete az egyik kelta kori házból előkerült bronz nyakperec (torques) (216. kép). Somogy megyében ez a harmadik ilyen tárgy. Értékét növeli, hogy teljesen épen maradt ránk. A bemutatott bronzfibula szintén teljesen épen került elő egy gödörből. Az ékszereket egykori tulajdonosaik a sírjukba is magukkal vitték, ezért településen kevés ilyen tárgyat lehet találni. Ordacsehiben a fenti darabokon kívül fibulatöredék és több üveggyöngy is előkerült. A bugaszegi torques öntött bronz, kapcsos-horgos záródású, testén szépen kidolgozott halszálkadíszítés fut. A nyakperec a korai kelta sírokban is megtalálható, ekkor ezüstből és aranyból is készítik. Fontos társadalmi rangjelző szerepe volt. A kora római korban a bennszülött női viselet része lett, ezzel viselőik tudatosan hangsúlyozták kelta származásukat. A fibula szintén öntött bronz (217. kép), teljesen hasonló darab a nagyberki-szalacskai nagy kelta központban került elő. Ugyanott több fibulaöntőminta is napvilágot látott, így elképzelhető, hogy a bugaszegi fibula is Szalacskán készült. A fibulatípus leszármazottja, az ún. noricum-pannoniai szárnyasfibula, a római korban is megmarad. A nyakperec és a fibula a kelta viselet része volt, de míg a fibula mindennapos tárgy volt, addig a nyakperec jóval ritkábban fordul elő. Mind a két tárgyfajtát a nők és a férfiak egyaránt viselték. Ókori történetírók leírásaiból is tudjuk, hogy a kelták a színes, tarka ruhákat kedvelték. Mindkét nem képviselői hordtak köpenyt, a férfiak nadrágot (bracas), a nők szoknyát viseltek. A kora római bennszülött nőket ábrázoló sírköveken többfajta szoknyaviselet figyelhető meg. Néhány kelta törzsben kedvelték a testfestést és a tetoválást is. A férfiak egy része borotválkozott (több vasból készült borotva és szőrcsipesz maradt fenn ebből a korból), gyakran különböző oldatokkal kezelték a frizurájukat, előfordult náluk a varkocsviselet is. A nők a kései időkben turbánszerű fátylat hordtak, és a római kori sírkövek alapján elmondhatjuk, hogy a lányok a rövid, kétoldalt felkunkorodó, az asszonyok a sima, valószínűleg feltűzött frizurát részesítették előnyben. A nők egyszerűbb kivitelű, vas- vagy szépmívű bronzövvel fogták össze ruházatukat. Gyakran nyakláncot, fülbevalót és gyűrűt is viseltek (la. 30. kép). TERRA SIGILLATA-LELETEK EGY ÁTMENETI KATONAI TÁBOR ÁRKÁBÓE HORVÁTH FRIDERIKA A tárgy neve: Drag. 37 terra sigillata tál alj-oldal töredéke (218. kép 1) Leírás: A reliefmezőben tojásfüzér töredéke (Ri-Fi El), alatta balra futó őzsuták (Ri-Fi T 106), a relief mezőt balra haladó kettős levelekből álló levélfríz zárja. Műhely: Rheinzabern Mester: Cerialis I Mérete: talpátm.: 7 cm Kísérő leletek: pannóniai szürke pecsételt kerámia, vörös festésű korsó aljtöredéke Lelőhelye: Ordacsehi-Bugaszeg, M7/S-29, 4. felület, 796. objektum Őrzési helye: KAPOSVÁR, Rippl-Rónai Múzeum Azonosítószáma: 151.3/796.40., 151.3/796.12,13.