Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Kiss Viktória: A HALOMSÍROS KULTÚRA FALUSIAS TELEPÜLÉSE

ORDACSEHI-BUGASZEG 221 lu lakói agyaggal tapasztott vesszófonatos, paticsfalú házakban lakhattak, amelyek pusztulása után az omladékot a gödrökbe gyűjtötték. A bemutatásra kerülő nagyméretű (3 m széles és több mint 1,5 m mély), méhkas alakú gödör terménytároló verem lehetett. Oldala egy idő után beszakadt: a gödör a faláról beomló homokos talajréteggel elkezdett feltöltődni, ezután a falu lakói (mint a beomlott gödröket általában) szemetesgödörnek használták. Erre utal a fekete, humuszos feltöltődés, amelyben összetört edények darabjait, köveket és állatcsontot (az elfogyasztott ételek maradékát) találtuk meg. A gödör érdekességét az adta számunkra, hogy a felső rétegében talált, vörösre égett paticsos réteg alatti, sárga agyagtapasztás, majd egy újabb égett réteg arra utal, hogy a vermet tűzzel vagy forró parázzsal több rétegben szándékosan beterítették, lezárták. Ennek oka talán a beledobott hulladék rothadásának megakadályozása, a fertőzés elkerülése volt, de nem zárható ki, hogy e folyamat valamiféle rituális megtisztító szertartás részét is képezte. A gödrökből előkerült gazdag leletanyagban számos, csaknem ép edényt találtunk. A kerámia (füles korsók, bögrék, csücskös peremű tálak, hengeres nyakú urna alakú edények) díszítésére a vékony falú, finomabb edények esetében a bütyökdíszek, bekarcolt és mésszel kitöltött háromszögminták vagy beszurkált pontok jellemzők (214. kép). A vastagabb falú házikerámiát a nedves agyagba ujjal behúzkodott sávokkal és ujjbenyomkodásokkal tagolt bordadíszekkel látták el. A mindennapi főzőedények között előfordulnak szűrők, fedők is; a gödrökben hálónehezékeket is találtunk. Néhány esetben kisebb fémtárgyak is előkerültek: az egyik gödörben egy bronz fűzőtű, másutt vékony bronzvésők (215. kép); ezeken kívül egy felvarrt ruhadíszként viselhető bronzspirál említhető meg. A bemutatott kerámiát Alsó-Ausztriából, a halomsíros kultúra korai időszakából (Mistelbach-Regelsbrunn-fázis), továbbá a Nyugat-Dunántúlról ismerjük. Gyór-Moson-Sopron megyéből Ménfőcsanakról és Hegykőről, Somogyból Kéthelyről származnak bizonytalan eredetű, sírként vagy edényraktárleletként értelmezhető leletegyüttesek. Veszprém megyében NagydémKözéprépáspusztán tárták fel e korszak hét temetkezését - itt az ordacsehi bronztárgyak rokonait is megtalálták. Településünk legközelebbi megfelelőit a Zala megyében nemrégiben előkerült teleprészletek képviselik (Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta, Gellénháza-Budai-szer II. lelőhely). A nyugat-dunántúli és alsó-ausztriai leletegyüttesek rokonsága feltehetően nyugati irányból a Dunántúlra betelepült népességgel magyarázható. A Kárpát-medencében virágzó középső bronzkori kultúrák fejlődésének végével kapcsolatban új kulturális hatások, illetve nyugat felől ideérkező népelemek megjelenését feltételezi a kutatás. Az Ordacsehinél előkerült településnyom is ezt az elméletet támasztja alá. 214. kép A halomsíros kultúra edényei az 1326. gödörből 215. kép Bronz fűzőtű és vékony bronzvésők a halomsíros kultúra gödreiből