Honti Szilvia: Gördülő idő, 2007

LELŐHELYEK - Gallina Zsolt–Honti Szilvia–Kiss Viktória–Molnár István–Németh Péter Gergely–Polgár Péter–Sebők Katalin–Somogyi Krisztina: ORDACSEHI-BUGASZEG

214 GAILINA-HONTI-KISS-MOLNÁR-NÉMETH-POLGÁR-SEBÖK-SOMOGYI 201. kép A lelőhely részlete légi felvételen 202. kép A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának edénye objektumok elszórtan az egész felületen megtalálhatók, a többi korszak települési nyomai egy-egy kisebb területen sűrűsödnek. A térséget már a középső neolitikumban birtokba vette a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának fiatalabb, a leletanyag alapján a zselizi kultúrával kapcsolatot tartó népessége. Házak egyelőre nem kerültek elő, de a házak oldalát kísérő hosszú gödrök és tároló vermek a telepszerkezetre is adatokkal szolgálnak. A leletanyagot gömbös testű, széles vonalakkal díszített edények jellemzik (202. kép). Említést érdemel az egyik gödörből előkerült arcos edény töredéke és a balatonszárszói falu anyagában is megfigyelt díszítőtechnika, melynek során szerves, gyantás anyaggal növényi magvakat ragasztottak az edényt díszítő vonalmintába. A mocsaras környezetből kiemelkedő szárazulatot a rézkor több időszakában is lakták. A középső rézkorból a Balaton-Lasinja-kultúra leletei mellett meg kell említeni egy ép, ún. tűzdelt barázdadíszes (Furchenstich) technikával gazdagon díszített csuprot (Id. 9. kép), továbbá kő- és csontgyöngyöket. A késő rézkori bolerázi csoport és a badeni kultúra objektumaiból származó kerámiát bemélyített hálómintával, bütykökkel és bordákkal díszítették. A bolerázi gödrök betöltésére egységesen jellemzők a vastag kagylórétegek. A korai bronzkor középső fázisát a Somogyvár-Vinkovci-kultúra fiatalabb időszakának néhány gödre képviseli, ezekből több kiegészíthető edény került elő. Talán ugyanehhez az időszakhoz tartozott az a két zsugorított csontvázas rítussal eltemetett halott, akiknek a testét egy gödörben helyezték el (Ы. 327. kép, ld. még az antropológiai tanulmányban, 312. oldal). A korai bronzkor végén a kisapostagi kultúra nagy települést létesített a lelőhelyen, ami a tervezett csomópontnak szinte az egész területére kiterjedt. A kultúra telepeire jellemző nagyméretű, feltehetően anyagnyerőhelyként, később szeméttárolóként hasznosított, szabálytalan alakú gödrökből és a méhkas alakú tárolóvermekből gazdag kerámia- és állatcsontanyag, csont- és